Nagyon megörültem ennek a cikknek, hiszen egyik kedvenc "vadászterületemről", és az ott élő dámokról szól. Azt hiszem, tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül, hisz én is vendégként járok ide, egy kedves barátom segítségével, melyért nagyon hálás vagyok. Ennyit bevezetésként…
Somogy megyében szeptember 20-a környékén kezdődik a komolynak nevezhető barcogás. Ez az időszak október végéig tart, amikor a bikák testsúlyuk akár 30 százalékát és képesek elveszíteni, annyira nem az evéssel, hanem a nász örömeivel vannak elfoglalva. De hogyan is alakult a térség dámállománya? Többek között erről is kaptunk információt vendéglátóinktól, dr. Buzgó Józseftől és Bőhm Istvántól.
A terület dámtörténete
Lábod, Mike, Rinyabesenyő, Homokszentgyörgy. A térségbe a XIX. század közepén telepítették be a dámszarvast, először gróf Somssich Imre mikei, valamint báró Hoyos Miksa gyöngyösi uradalmára. A térségben a második világháború előtt körülbelül 7-8000 dám élt. Évente kb. 150 példányt lőttek ki az állományból.
Ebben az időszakban a megyében, a valamikori Tolna megyei Esterházy-birtok környezetéből származó, Törökkoppány, Somogydöröcske környéki állományt is megemlítve, zömmel belső-Somogyban, elsősorban Lábod, Lad, Rinyabesenyő, Homokszentgyörgy térségében volt számottevő dámállomány, bár már ekkor is létezett néhány egyéb, elszigetelt populáció. Báró Hoyos Miksa gyöngyöspusztai vadászterülete, gróf Somssich Imre mikei birtoka, a gróf Festetics Tasziló uradalmához tartozó Csurgó, Szenta, Tarany, Agarév, ezenkívül Berzence, Marcali, Szőcsény dicsekedhetett kisebb-nagyobb dámállománnyal.
Egyre többen
Az első, Somogyra vonatkozó teríték adatait 1884-ből ismerjük, amely szerint abban az évben 169 db dámszarvas esett a megyében. Az éves terítékadatok szerint 1900-ban már 566 db dám esett, ami a vadaskerti telepítések eredményességét mutatja. A vadaskertekből a világháborús események hatására kiszabadult, valamint a szabad területen élő csekély létszámú dámszarvasállomány a kíméletnek köszönhetően, főként Lábod környékén lassú fejlődésnek indult, végül 1965-re elérte a 288 darabot. A nagymértékű erdőtelepítések, a nagyüzemi mezőgazdálkodás fokozatos kialakulása, a legeltető állattartás háttérbe szorulása, valamint a vadászati tilalom hatására a dámszarvasok létszáma lassan újra emelkedni kezdett. Lábodra 1963-ban állományszaporítás és vérfrissítés céljából 30 db vegyes korú és ivarú dámot hoztak Gyulajról. Ettől kezdve öt éven keresztül évente 15 db, 1975-ben 30 db gyulaji lapátost telepítettek be, s a telepítések oly sikeresek voltak, hogy mára a megye területének jelentős részén található dám. Somogy 71 vadászterületéből 33-on ejtettek el dámszarvast a 2004/2005-ös vadászati idényben. A létszám az elmúlt évtizedekben látványos módon fejlődött arra a szintre, ahol manapság áll, hiszen míg 1970-ben mindössze 15 db volt a megye terítéke, 1980-ban ez a szám még csak 66 db volt, 1990-ben már elérte a 796 db-ot, 2004-ben pedig 3826 db volt a teríték.
A kor meghatározása
Hogy hogyan lehet megállapítani, milyen öreg egy dámszarvasbika? Apró jelekből, amelyek csak az igazán szakavatott szemnek láthatók. A lapáton lévő csipkék széle és a lapát hátulja is kopott, vagy az szintén lehet következtetni a korra. A könyvekkel és szakmai írásokkal ellentétben létezik egy olyan elgondolás, amely szerint az igazán öreg bikáknak az oldalcsipkéi ugyan eltűnnek, de a felső csipkék óriásivá és tűhegyessé alakulnak.
Olykor az is megesik, hogy ezekkel az agancsokkal halálos sebet ejtenek egymáson, és elhullanak. A dámbikáknál előfordul, hogy a barcogás alatt egymással küzdő bikákat egy harmadik oldalról megszúrja. A legjobb helyekért megy a harc, amelyben minden eszköz megengedett. A nyakvastagságból és a testméretből nem lehet megállapítani, hogy a kiszemelt bika hányadik évében van. A kor meghatározására a fentiekben leírt jelekből tudunk a leghatékonyabban következtetni.
Bőség és minőség
Somogy megyében a mennyiségi fejlődést sajnos nem követi hasonló arányú minőségi változás.
Az itteni dámszarvas minősége nem éri el a legkiválóbb területeken élő állományok minőségét, viszont a Belső-Somogyban élő állomány nagysága és terítéke is országos jelentőségű, hiszen a magyarországi állományhasznosítás egyharmada innen kerül ki. A Lábod környéki populáció, bár számos trófeával szerepel a listákon, nem tudott még kiemelkedő eredményt felmutatni. Legerősebb a 2002-ben Csöprödön elejtett 5,22 kg-os bika volt, amely jelen pillanatban a 35. a listán. Viszont a terület bősége és a szemet gyönyörködtető bikák és tarvad mennyisége minden vadász szívét megmelengeti. A dámszarvas kiváló indikátor, a számára kitűnő élőhelyet meghálálja, és egy-két évtized alatt robbanásszerű létszámnövekedéssel reagál. Somogyban igazán otthon érezte és érzi magát ez a vadfaj, hiszen több mint egy évszázada él már a megyében, és amíg korábban zömmel zárt területen gazdálkodtak vele, napjainkban már a szabad területen élő állomány kezelése az egyik legfontosabb szakmai feladat.
Forrás: Élményvadász Magazin
a híreket a www.vadászmester.hu segíti
