Túrazokni

Ezen az oldalon megpróbálok érdekes (főleg fotózás terén) túrákról írni.

Talán első számú kedvencem az Alcsúti Arborétum. Az oldalon több helyen is szerepel ez a csodálatos kastélypark, mely több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet, nyújt kellemes kikapcsolódást. Az arborétum területén található kutatóházat ki lehet bérelni, így több napos túra is lehetséges a területen.

Az árnyas füzesek közt kanyargó Zala, a hullámosan váltakozó dombvidék és az erdős, völgyes, vadvirágos tájkép oly lebilincselő látványt nyújt, melyen szívesen pihen meg a széphez szokott szem. Akár a folyó mentén, akár a ciklámen illatától terhes erdőkön haladunk célunk felé, mindenütt oly kellemes látkép kínálkozik, mely hamarosan feledteti velünk az Alpok lebilincselő, de gyakran komor látképét. És megvigasztalódunk! Mert ezt a vadregényességet és havasi méreteket nélkülöző országrészt szépségével és csendes pihenést, szelíd örömöket nyújtó tájával…..úgy hívják Őrség.

Ezeken végigvonulva, nemsokára elérjük az Őrség legjellegzetesebb állomását, az itteni tájszólás szerinti Szala folyó mindkét oldalán messze elhúzódó Őriszentpétert. E 10 km-nél is hosszabban elnyúló dimbes-dombos község errefelé Vas megye egyik legérdekesebb jellegzetessége s vele együtt a „szerek” világa. Ez a se vége, se hossza hegyközség ugyanis az etimológiailag ugyancsak tisztázatlan „szer”-eknek valóságos tömkelege és nem akad emberfia, ki az Alszeg, Felszeg, Templom, Pap, Baksa, Kovács, Galambos, Gyöngyös, Csergő, Keserű, Pityer, Siska és még sorolhatnám, többi „szer”-ek elnevezésének, illetve azok eredetének kétségtelenül elfogadható magyarázatával szolgálni tudna.

……tekintsünk körül e most már keresett üdülőhelyen, mely az előbbiekhez hasonlóan virág-dús domboldalak, hullámzó fenyvesek és lomberdők koszorújával övezi a Szala kanyargós folyását. Elbájolóan kedves és derűs változataiban megkapó látkép jutalmazza tekintetünket, bármerre kalandozik is a hepehupás területen, melynek kisebb-nagyobb magaslatai immár szelíd hullámokba vesző nyúlványai a stájer havasoknak.

Kerczáról kiindulva a kerczai és karicsai majorságokon át fordul az idevezető út a legpompásabb erdős lejtőkön keresztül s Magyarszombatfa és Gödörháza falukat érintve, néhány kilométernyi gyaloglással érjük el a honfoglaláskori alapítású Velemért. Ősrégi templomát, ezt a XIII. században épült s a XIV.-ben Aquila János radkersburgi festő által dekorált műemléket nagynevű tudósunk, néhai Rómer Flóris mentette meg az enyészettől s mai restaurált állapotában egyike legrégebbi műemlékeinknek.

A soron következő kedvenc helyem, ahol szintén több napot érdemes eltölteni a Baláta-tó természetvédelmi terület Csurgótól 15 km-re ÉK-re helyezkedik el. Területe 174 ha. A hely növényzete és állatvilága négy élőhelyhez kötődik.

Az első a nyílt víz és a benne lévő úszólápok. Ezek tőzegmohával borított semlyékeiben található a kis rence és az Aldrovanda vesiculosa, mely lebegő hínártársulást alkotó rovarfogó növény. Rendkívüli ritkasága miatt féltett természeti értékünk a széles levelű hídőr. Ezen az élőhelyen található a fehér tündérrózsa, a sulyom, a  tőzegeper és a rucaöröm. Néhány hal és kétéltűfaj is itt találja meg életfeltételeit, pl. a lápi póc, a réti csík, a mocsári béka és különböző gőtefajok.

A második élőhely a nyílt vizet szegélyező zsombékos és égerláp. Itt él a békaliliom és a lápi csalán.

A harmadik élőhely a víztől távolabb levő gyertyános-tölgyes illetve cseres-tölgyes erdő. Itt virágzik a kárpáti sáfrány és az erdélyi epergyöngyike. Élnek itt orchideafélék is. Ilyen a kétlevelű sarkvirág, a széleslevelű nőszőfű és a békakonty. A liliomfélék családjába tartozik a genyőte, más néven a királyné gyertyája. Ennek a területnek ritka növényfajai az erdei ciklámen, a szúrós csodabogyó és a farkasboroszlán. A napsütötte tisztásokon látható a keresztes vipera. Gyakori a fekete változat.

A negyedik élőhely a Tuskósi rét. Itt élő ritka növények: sárgaliliom, hússzínű ujjaskosbor, mocsári kosbor és az agárkosbor. A 80-as évek elején számos madár fészkelőhelye volt. Pl.: nagykócsag, szürkegém, vörösgém, bakcsó. Ma már csak pihenő- és táplálkozóhelye ezeknek a madaraknak. A vidrának viszont ma is optimális élőhelyet biztosít. A vízhiány miatt a területet a pusztulás fenyegeti.

A kaszói vadállomány (főként a szarvasállomány) nagy vonzerőt jelent a vadászni fotózni vágyók számára. Kellemes időtöltést jelenthet itt a horgászat, a kisvasút, sétakocsikázás és a különböző lovassportok is.

Egy kellemes séta a völgyben – Ágneslaki arborétum. Ágneslak rendkívül sok különlegességet hordoz magában. Ha el akarunk jutni ide akkor Csurgón buszra kell szállnunk és Csurgó-Nagymartonig le sem kell szállnunk róla. Innen egy kb. 5 kilométeres gyaloglás és már ott is vagyunk. Azonban mielőtt elindulnánk, ne felejtsünk el engedélyt kérni az Iharosi Erdészettől, ez ugyanis zárt terület.  Ez a terület Iharosberény és Csurgó között fekszik. Hozzá tartoznak az észak-déli irányban  folyó Máriás-patakot övező nedves rét és a völgytalptól keletre ill. nyugatra elhelyezkedő domboldalak. A völgy egy részén a patakot tórendszerré duzzasztották. A halastavak elágazásánál levő keskeny félszigeten van az Ágneslaki arborétum. A kert névadója az egykori birtokos, báró Inkey Pál felesége, Sztankovszy Ágnes. Az arborétum telepítése Metzl Kamill nevéhez fűződik. Ő telepítette az iharosi és iharosberényi kastélyparkot is. Tavasszal virágzik itt a liliomfa (Magnólia) és a tulipánfa. Jelentősebb fajták: oregoni hamisciprus 12 fajváltozata, nyugati és óriás tuják termetes példányai, gyönyörű simafenyő, jegenyefenyők, borókák és kínai szúrósfenyő. A fáskert értékes fenyőgyűjteményében mintegy 100 fajt ill. fajtaváltozatot tartanak nyilván. A lombos fajok közül legértékesebb a japán juhar és az amerikai ámbrafa.