nagyvadfotozas.hu

A Börzsöny erdejében lévő családi vállalkozás egyedülálló az országban. Apa és fiai muflont, dámot, gímszarvast és vaddisznót tenyésztenek.
Az értékes állatokat nemcsak megvenni, hanem magaslesről filmezni is szabad a turistáknak. Szerencsés Villányi Péter, mert amit annak idején létrehozott, azt fiai is szeretik csinálni. A 30 éves erdész- és gépésztechnikus végzettségű Péter és a 26 éves vadgazdálkodási mérnök Gergő is az ő hivatását követte. Gyerekkoruktól mellette dolgoztak, és a falujukba, Nógrádba jószerivel csak édesanyjuk meg barátaik miatt jártak be. A Villányi-„birodalom” központja egy trófeákkal teli, szálláshelyet is kínáló vadászház. Mellette vadaspark van, ahol a látogatók kedvéért szelíd állatok tanyáznak, míg a mintegy 650 vadállat az erdő sűrűjében. Az 53 éves, bányász felmenőktől származó Villányi Péter elmondta, hogy családjából egyedül ő lett erdész. Zagyvarónán, szinte az erdő közepén nőtt fel, s egy életre megszerette a természetet. Az Ipoly Erdőgazdaságból jó húsz éve vált ki, először erdőművelőként önállósult. Vállalkozása fokozatosan bővült: mára 24 hektáros gyümölcsössel, vadtenyésztéssel, s az állatok élelmét megtermelő szántókkal rendelkezik. Vadjai ugyanis búzát, kukoricát, szilázst és gyümölcsöt is észnek.

– Kinek mi a reszortja a családi vállalkozásban?
– A legtöbb munkát közösen csináljuk – mondja Gergő, aki két éve a fiatal gazda pályázaton vadállomány-fejlesztésre 10 millió forintot nyert. – Péter feladata a gépszerelés, a földek művelése, ehhez ért a legjobban. Az üzleti ügyeket, a gyümölcs- és vadértékesítést apu intézi. Most Péter is pályázott – veszi át a szót kint dolgozó fia helyett a papa -, ő a gyümölcsös fejlesztésére. Mindkét fiam a Nógrád TESZ tagja, ezért a gyümölcsöt nem hűtőházaknak, hanem a friss piacon adjuk el, ott sokkal jobban megfizetik. A vadállatokat viszont a válság miatt most nagyon nehezen tudjuk eladni, körülbelül 50 millió forint értékű piacképes állat maradt a nyakunkon. Elmaradtak eddigi vevőink – az erdőgazdaságok, a vadaskertek, ahová továbbtenyésztésre vagy kilövésre vették őket -, mert megcsappant a külföldi vadászok száma is. Pedig az állományt csökkenteni kell, különben az erdő megsínyli a túlszaporulatot. És a feketeleves még hátravan, mert fülig vagyunk hitelekben. Abból építettünk például egy magtárat. Most megpróbáljuk a hiteleket átütemezni, és reménykedünk a szlovákiai, erdélyi vevőkben.
– A vadhús kelendő. Levágni nem lehet a vadat?
– Telibe talált! Hosszú távon egy vágó- és vadfeldolgozó üzem az álmunk, hűtőkamrával, saját értékesítéssel, de ennek egyelőre sok akadálya van. Gergő fiam pályázott egy „vágópont” létesítésére, amire 60 százalék állami támogatást kapott volna. Kiderült, hogy feleslegesen,
*mert-a hatályos állat-egészségügyi előírás szerint „vágóponton” ló és vad nem vágható. Európában mindenütt engedélyezik, nálunk nem. A vadvágóhíd létesítését egyáltalán nem támogatják, pályázat sincs rá, nekünk meg nincs pénzünk. Ráadásul a vadhús átvételi ára 1997-től mostanig óriásit esett! Egy kiló vaddisznó régebben 540 forint volt, ma 50 és 200 forint között mozog. Ennyiért dehogy adom! Viszont a hazai nagyáruházakban egy kiló váddisznóhús-nyesedék 2000 forintnál is többe kerül. A kereskedelem lefölözi a hasznot, mert a tenyésztőt gúzsba kötik a jogszabályok és a támogatás hiánya. De majd csak átvészeljük a rossz időket! Egy ilyen vállalkozás motorja a szép hivatás, ezért mi bizakodóak vagyunk.

Forrás: Szabad Föld

a híreket a www.vadászmester.hu segíti

Mint nagyvadfotós, tudom javasolni kezdő fotósoknak, sőt akár a haladók is örömüket lelhetik a vadasparki fotózásban.

http://www.nogradivadaspark.hu/vadaspark

Mostanában olvastam egy érdekes cikket, hogyan lehet viszonylag olcsón nagyvadakat, madarakat fotózni. Viszonylag egyszerű a megoldás, már én is kacsintgattam a téma felé, ami nem más mint a fényképezőgép -bridge, kompakt vagy SLR fényképezőgépek- és a spektív összeházasítása. Sokkal elérhetőbb felszerelés, mint egy komolyabb objektív. Természetesen vannak hátrányai is a dolognak, mert egy kényszerházasságban is több a probléma.

Természetfotózásra, megfigyelésre, általában a 80-100 mm -es frontlencséjű spektíveket szokták ajánlani. Ezek az eszközök viszonylag nagy fényerővel (f/5,4-6) rendelkeznek és a fókusz 480-540 mm között található. Igaz, ez így egy kicsit felületes meghatározás, viszont nem az a célom, hogy részletesen belemenjek a pontos adatok taglalásába. Mint egy érdekességet szeretném csak megemlíteni és egy lehetőséget azoknak akiknek nincs elég anyagi háttere a milliós optikákra. Ezeknek a spektíveknek is van egy úgynevezett ED lencsével szerelt változata, melyet azoknak ajánlanak, akik az akromátok szín korrigált képalkotásánál is jobbat keresnek és a spektrum két szélén megmaradt színi hibát is ki szeretnék küszöbölni. Az apokromatikus képalkotásnak köszönhetően még kontrasztosabbak lesznek a körvonalak, a kis árnyalatnyi különbségek jobban felismerhetőek lesznek.

Ezeket az eszközöket már nem lehet kézből használni, minden kis apró remegés rontja a képet. A spektíveken van állványcsatlakozási lehetőség, ahol megfelelően tudjuk rögzíteni. A spektívnek két változata ismert az egyik a 45 fokos döntött és az egyenes betekintésű. Az árfekvése az átlagos lencseminőségűeknek 50-80-, míg az ED lencsés változatoké 130-170 ezer forint között mozog. Igaz  a  spektíveknél is van olyan minőség ahol határ a csillagos ég.

Nem olyan régen találtam rá édesapám egyik barátjának kis könyvecskéjére, melyben kedves kis anekdotákat lehet fellelni  erdészekről, vadászokról, erdőről és mezőről. Ebből szeretnék egyet idézni, mert szeretném ha egyszer nekem is ilyen viszonyom lehetne az erdővel, természettel.

A somogyi hóvirág köszöni, jól van. Szépen virít már mindenfelé, s a közeledő nőnaptól sem kell tartania.

A virág eszmei értéke tízezer forint, s egy kormányrendelet szerint természetkárosítás bűncselekményét követi el az, aki egyetlen szálat is leszakít. Van azonban egy kis gond ezzel a vasszigorral: az égvilágon semmi nem indokolja. A hazai hóvirágállomány egyáltalán nem veszélyeztetett; erős és népes a populáció. – Az unió azért tiltja a gyűjtését, mert Európa néhány területén valóban eltűnőben van. Magyarországon azonban nem tartozik a veszélyeztetett növények közé a hóvirág – erősítette meg Márkus András, a Duna-Dráva Nemzeti Park botanikusa is. – Az tény, hogy ha hosszú távon és nagy mennyiségben gyűjtenék tovább, akkor évek múlva vélhetően silányabb és satnyább lenne, s az is tény, hogy a védelem előnyére válik a növénynek, hiszen változatosabb, erősebb lesz tőle. Azonban a jelenlegi teljes tiltás helyett rugalmas, területi szabályozás is bőven elegendő lenne. Ahol kevés a hóvirág, ott maradhatna a teljes kímélet, ahol viszont erős és népes az állomány, azokon a területeken nyugodtan megengedhetnék a – nem üzletszerű – gyűjtését.

A tiltó rendelet nem tesz különbséget üzleti mennyiség és néhány szál virág között. S akkor is bűncselekményt követünk el, ha saját kertünkben szedünk hóvirágot. Az EU-s irányelv sokkal megengedőbb a hazai szabályozásnál. Az EU intézkedési lehetőséget ad, és nem írja elő a virágszedés megtiltását. Azt is kimondja, hogy figyelembe kell venni az adott tagország sajátosságait – szokásait, gazdaságát, kultúráját – a szabályozáskor. A hazai rendelet ugyanakkor sokkal szigorúbb. Teljes tiltás szerepel benne és egy kalap alá veszi a kirándulókat és a megélhetési virággyűjtőket.

Forrás: Sonline

a híreket a www.vadászmester.hu segíti

Ha sok (rengeteg) hóvirágot szeretne valaki látni, akkor irány az Alcsúti Arborétum mediterrán hóvirág mezeje. Több mint két hektáron közel huszonnégy faj.

Ha a vadászati szezonnak vége, akkor ismét egy ok, amiért nehézkes az erdőjárás, fotózás. Sajnos nem csak az agancsozók a probléma, pontosabban igenis az agancsozók, mivel szándékosan űzik, hajtják az állatokat ezért semmi fotózási lehetőség sem adódik. Azért néha sikerül egy-két kép, ha másról nem is, de az agancsozókról tuti. Most nálunk is a rendőrséggel karöltve járják az erdőt  a vadászok.

Február első felétől már hullajtják agancsaikat a szarvasbikák. Ez az időszak egészen áprilisig húzódik. Ez az öt-hat hét egyéni és csoportban működő agancskeresőket vonz a Gemenc területére is. Az állat immár földön heverő fejéke ugyanis jó pénzért eladható a feketepiacon.

A gímszarvasok most hullajtják agancsaikat, ezért a gemenci erdőben is megszaporodtak az illegális gyűjtők. Kosaras Zoltán, az FVM Tolna Megyei Vadászati és Halászati Felügyelőségének vezetője egyértelműen fogalmazott: ezt a tevékenységet kizárólag az végezheti, akinek erre írásos engedélye van.

– Az elhullajtott agancs a vadászati törvény értelmében az illetékes vadásztársaság tulajdonát képezi – folytatta Kosaras Zoltán. – Akinek nincs engedélye, az megvalósítja a lopás vétségét vagy bűncselekményét, értékhatártól függően.

A már említett törvény végrehajtási rendelete ugyanis a hullott agancshoz is rendel úgynevezett vadgazdálkodási értéket. Ez jelenleg kilogrammonként ötezer forint. Egy agancs akár 4,5–5 kilós is lehet. Sajnos, a kereslet miatt nagy a csábítás. Jó a felvevőpiaca az agancsnak, amiből a feldolgozók a kabátgombtól kezdve a bicskanyélen át a kalapdíszig számtalan terméket készítenek.

A törvénytelen gyűjtők járulékos károkat is okoznak. Janács Gergely, a szekszárdi erdészet erdőművelési és vadgazdálkodási műszaki vezetője elmondta: nem ritka, hogy nekihajtják a sűrűnek a bikákat, hogy mielőbb potyogjon le az agancsuk. Ezzel együtt az összes vad nyugalmát megzavarják. Ilyenkor, a téli időszak végén az állatok amúgy is gyengébbek. A vackaikból kizavart, nem régen született vadmalacok nagy valószínűséggel megfáznak és elhullanak.

– Volt már rá példa, hogy ellenőrző utamon találkoztam illetéktelen agancsgyűjtővel – idézett fel egy esetet Janács Gergely. – Szerencsére értett a szóból és elhagyta zsákmánya nélkül a területet. Ha valaki egyébként nem hajlandó együttműködni, akkor a vadőr igénybe veheti és veszi is a rendőrség, illetve természetvédelmi őr segítségét is.

Jelentős károk érig a gemenci ártéri erdőt

Az illegális agancsgyűjtésnek a rendszeres ellenőrzés lehet az ellenszere – mutatott rá Kosaras Zoltán. Néhány helyen az erdőgazdálkodó bizonyos időszakra erdőlátogatási tilalmat rendel el. Bárki, aki ekkor belép az erdőbe, azonnal bírságolható. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. honlapunkhoz eljuttatott közleményében arra is felhívta a figyelmet: „ez a típusú anyagi haszonszerzés jelentős és közvetlen károkat okoz Európa legnagyobb ártéri erdejének állatvilágában. A zrt. tettenérés esetén minden jogi lépést megtesz az állatok védelmében”.

Forrás: Teol

a híreket a www.vadászmester.hu segíti

Van néhány hasznos információ, amit nem árt tudni azoknak, akik nagyvadakat szeretnének fotózni. Minden nagyvadunknak megvan a maga vadászati idénye, természetesen az apróvadaknak is, de ettől most eltekintenék. Azt hiszem hasznos lesz az információ, mivel így tudott mi helyett lőhetik le a fotóst.

Nagyvadfajok

Gímszarvasbika, golyóra érett                          szeptember 1.-október 31.

– bika, hibás trófeájú                                 szeptember 1.-január 31.

– tehén,                                                  szeptember 1.-január 31.

– ünő, borjú                                             szeptember 1.-február 28.

Dámbika, golyóra érett                                     október 1.-december 31.

– bika, hibás trófeájú                                 október 1.-január 31.

– tehén, ünő, borjú                                   október 1.-február 28.

Őzbak                                                          április 15.-szeptember 30.

– suta, gida                                            október 1.-február 28.       

Muflonkos, muflonjuh, -jerke, bárány                 szeptember 1.-február 28.   

Vaddisznó      

– kan, süldő, malac                                   egész évben

– koca                                                    május 1.-január 31.

Szika szarvasbika,

– tehén, -ünő, -borjú                            szeptember 1.-december 31.

Új honlappal is várja a látogatókat a Budakeszi Vadaspark.

A főváros szélére települt kis állatkert télen-nyáron színes programokkal várja a látogatókat. Ezekről is tájékozódhat az, aki a www.vadaspark-budakeszi.hu oldalra kattint.A megújult, fényképekkel gazdagon illusztrált internetes oldalon többek között olvashatnak a pihenőparkként indult állatkert 1972-ben kezdődő történetéről, az állatállomány gyarapodásáról. Részletes tájékoztatást kaphatunk a vadaspark programjairól, az ott zajló szakmai munkáról. Különös fontosságot tulajdonítanak az erdei iskolák szervezésének azért is, mert például a természetközeli életmód bemutathatatlan egy belvárosi iskola keretein belül.

Forrás: MNO

a híreket a www.vadászmester.hu segíti 

Forrás: FH

a híreket a www.vadászmester.hu segíti

Február 9-én 19.00 órai kezdettel, fotós találkozót tartunk a Budakeszi Művelődési Házban. Mindenkit szeretettel várunk.

Téma: Budakeszi Kistérségi Fotóklub megalakításának lehetőségei.

A fotóklub célja, céljai lehetnének az alábbiak is: a fotográfia népszerűsítése, a vizuális kultúra értékeinek ápolása, fejlesztése, a helyi társadalmi események dokumentálása, az épített és természeti környezet megörökítése, a fotókultúra gyarapítása, a klubtagok alkotó munkájának támogatása.

Szervezetten több fotósbarát helyet kedvezményesen látogathatnánk, egymást tudnánk segíteni a képek megvalósításában, melyeket akár a helyszínen vagy a klubban meg is tudnánk vitatni, pályázatokra tudnánk juttatni. Pályázatokra is könnyebb a nevezés, nem neked kell a képeidet egyedül válogatni, kaphatsz segítséget a klubtársaktól stb.

Programoknak az alábbiak is szerepelhetnek, ezek az általános témák szinte mindenkit érdekelnek:

– Fotózás helye, szerepe a mindennapi életünkben

– Digitális és analóg fotózás összehasonlítása

– Milyen gépet vásároljunk? Fényképezőgép típusok.

– A filmes fotózás előnyei, hátrányai

– A digitális fotózás eszközigényei

– Digitális képek feldolgozása, archiválása

– Photoshop alapismeretek

– Tájkép-, épület-, esemény-, sport-, gyermek- és portréfotózás

– Természetfotózás

– Digitális fényképek vetítése, nyomtatása

– Nagyméretű (kiállítási) képek készítése

 Ha elegendően leszünk, és természetesen az igény is meglenne, akkor egyben az alakuló ülés is megtartásra kerülne. Az alakuló üléshez, minimum 10 fő aktív részvétele szükséges. Remélem sikerül kicsit felrázni a helyi és környékbéli fotóstársakat. Aki viszont már tag valahol, szívesen várjuk tapasztalatait, ötleteit.

Talán az sem fontos, hogy eme kistérség lakója legyél, inkább csak szeress fotózni, szeresd a természetet.