Kategória: Hírek

Egyre több vadászterületen tűnik fel Tolna megyében az aranysakál, amely közel két évtizede jelent meg Magyarországon.
A vadászok szerint a ragadozó helyenként erőteljesen csökkenti az őzállományt, a természetvédők azonban a pusztítást csupán hiedelemnek tartják. Mindenesetre terjedésére nincs egyértelmű magyarázat. – A nádi farkasnak vagy népi nevén toportyánnak is nevezett állat a Sió és a Kapos mentén kialakult ökológiai folyosón terjeszkedik – mondta Király István, a Tolna Megyei Vadászkamara titkára. – Az Ormánságban két évtizede feltűnt faj egyedei a gemenci erdő Tolna és Bács-Kiskun megyei részén már tíz évvel ezelőtt felbukkantak, jelenleg nagy számban fordulnak elő a Sió-Sárvíz mentén is. Az állat szaporodási időszaka vadászati szempontból kíméleti idő, de nem védett faj, így szabad vadászni. A vadásztársaságok vadgazdálkodási jelentésekben közlik a kamarával a lelőtt állatok számát: eddig évente Tolnában 20-30 aranysakál elejtését jelentették be. – A viszonylag alacsony számban az is szerepet játszik, hogy a rejtett életmódot folytató, a rókánál óvatosabb természetű ragadozót nem könnyű puskavégre kapni – tette hozzá a szakember.

Tolna megyei vadászmesterek arról számoltak be, hogy Felsőnyék, Fürged, Bogyiszló mellett a faj megjelent a faddi, Paks környéki és a tamási erdőkben, de Szántód és Velencei-tó környékén is láttak már nádi farkast. A Sióhoz közeli területen működő felsőnyék-fürgedi vadásztársaság vadászmestere, Kóczán Csaba elmondta, hogy területükön, ahol hét-nyolc éve tűnt fel a faj első példánya, most két család és több kóborló hím él. Megfigyelései szerint csapatban vadásznak.

– Amikor télen lesen ültem, a saját szememmel láttam, ahogy az őz felkapja a fejét az aranysakál vonítására. Azt az állatot már meghajtotta a ragadozó – tette hozzá a vadász. – Azt mondják, rágcsálókkal táplálkozik. Igaz, ürülékanalízist nem végeztem, de annyi bizonyos, hogy egy vadászaton megsebzett őzet, vaddisznót, ha a vadászok nem találják meg, másnapra elfogyasztják.

Kóczán Csaba úgy számol, hogy egy családnak egy héten egy őzet meg kell ennie, hogy fennmaradjanak, következésképpen évente úgy száz állat lesz a térség „csúcsragadozójának” áldozata. Erre utal, hogy vadászterületükön jócskán megcsappant az őzállomány, bár a veszteségeket nem lehet az aranysakálra rábizonyítani. – Felsőnyék és Fürged térségében korábban évente 70-90 őzet számoltak, most jó, ha van tíz – panaszolta a vadászmester.

Elejtése türelmet és ügyességet igényel

A vadászok tapasztalata szerint az aranysakál elejtése sokkal nagyobb türelmet és ügyességet kíván, mint a róka lelövése. A nádi farkas a reflektor fényében nem áll meg, a nyílt terepen nem poroszkál, hanem mindig kocogva halad, és sokkal óvatosabb a rókánál. Ha egyszer észrevette a csalétket elhelyező vadőrt, többet nem megy oda a húshoz.

A bogyiszlói vadásztársaság területén évente három-négy egyedet lőnek ki. Ezer Csaba vadászmester szerint a Gemenc közelségének is köszönhető, hogy más területekhez képest több aranysakál jelent meg Bogyiszló környékén, ahol főleg az őzállományt ritkítja, és a vadmalacokat ejti el. Egy 2010-es vadállománybecslés szerint az őzszaporulat jelentős része eltűnt, amit részben a ragadozó faj jelenlétének tulajdonítanak.

– A Gemenc Zrt. vadászterületei közül a béda-karapancsai és a hajós-homoki területen a legszámottevőbb az aranysakálok száma, de egyre többször találkozni velük a gemenci erdőtömbben is – közölte Árva Károly, a zrt. vadászati osztályvezetője. – Az állat bőven talál vizes élőhelyeket a Gemencben, és egy húszezer hektáros, összefüggő erdőben nehezebb a nyomára akadni, mint egy mezőgazdasági területen.

Az idei nyár kedvezett az aranysakálnak, mivel nem volt árvíz, így a kotorékban világra hozott kölykök sem pusztultak el. A gemenci vadászterületeken, amelyek közül egyedül Béda-Karapancsán tapasztalják az őzgidák pusztítását, évente átlagosan tíz állatot ejtenek el. A vadászok folyamatosan lövik ki az aranysakálokat három hónap – a március 1. és június 1. közötti kíméleti időszak – kivételével.

A tévhitek erősek

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai referense, Gáborik Ákos véleménye szerint annak, hogy az aranysakál az őzállományra veszélyt jelent, körülbelül annyi a valóságtartalma, mint az egerészölyv vadkárokozásának.
– Az aranysakál kisemlősökkel táplálkozik, ezzel kiterjedt kutatások foglalkoznak – állította. – Ezt vadászati oktatásokat tartó kollégáim többször elmondták, de sajnos a tévhitek erősek…

– Nehéz bizonyítani, hogy az aranysakál a felelős az őzállományban tapasztalt kiesésért, hiszen az őz a legkönnyebben orvvadászható faj, kisméretű, és kis területen mozog – magyarázta Lanszki József, a Kaposvári Egyetem természetvédelmi tanszékének a faj táplálkozását, életmódját kutató tudományos főmunkatársa. Vizsgálataik azt mutatták, hogy bár az aranysakál ejt el valamennyi gidát, táplálékának az őz csupán néhány százalékát teszi ki. A faj fő táplálékát több mint hetven százalékban kisemlősök, rágcsálók képezik, ami azért is figyelemre méltó, mert komoly beavatkozást jelent a mezőgazdasági kártevőnek számító mezeipocok-állományba. Az aranysakál elsősorban a vörös rókával versenyez a táplálékért. A kutató szerint érdekes, hogy a két faj táplálékhiányos időszakban is megmarad egymás mellett: ahol kisemlősökön kívül más táplálék is van, az aranysakál dögfogyasztóvá válik, a róka pedig növényi táplálékokat kezd nagy arányban fogyasztani. Jeleztek vissza azonban olyan eseteket is, hogy a toportyán kiszorította a vörös rókát, ami természetvédelmi szempontból hasznos. A vörös róka ugyanis sokkal több fácánt, mezei nyulat fogyaszt, és védett madárfajokat is gyakrabban zsákmányol.

Pontos számolást nem lehet végezni

Jelenleg évente 800-900 aranysakál kerül terítékre országszerte, ami azt jelenti, hogy 2000-3000 egyed élhet Magyarországon. Számuk folyamatosan nő, bár rejtőzködő életmódjuk miatt pontos számolást nem lehet végezni a populáción. A kutatók akusztikus módszerrel a családi csoportsűrűséget becsülik meg. Ennek alapján az Ormánságban 2-4 négyzetkilométerenként él egy családi csoport, ami 2-4 állat állatot jelent. Baranya mellett Bács-Kiskun megyében fordulnak elő sűrűbben.
– Elterjedésének pontos oka nem ismert – húzta alá Lanszki József. – Az bizonyos, hogy a Magyarországon őshonos faj visszatérte összefügg a balkáni, közelebbről a bulgáriai állomány robbanásszerű növekedésével, és azzal, hogy az 1990-es évek elején Magyarországon nőtt a parlagon hagyott mezőgazdasági terület. Az állat most is elsősorban a kevésbé intenzíven művelt területeket kedveli, ahol viszonylag alacsony a vegyszerhasználat, a több száz hektáros, nagyüzemi mezőgazdasági táblákat pedig kerüli.

A kutató véleménye szerint számítani kell arra, hogy az aranysakál néhány éven belül benépesíti a számára alkalmas hazai élőhelyeket. Az összefüggő erdőségekben ugyan nem telepszik meg, de vándorlási útvonalként használja azokat, és migrációs előfordulásával várhatóan az intenzíven művelt területeken is lehet számolni.

Forrás: Vadászmester.hu/MTI

Vad Magyarország című filmről egy kicsit más bemutató is készült, Török Zoltán mutatja be röviden hogyan készült a film, mi a titka a rengeteg elnyert díjnak.

előzetes

Ahogy elül a kánikula, jön a kullancsinvázió. Irtás már nincs, általában viszont megelőzhető a baj. Nyugat-Magyarországon tobzódnak a vérszívók. Oltás, golyós stift és kutyakullancs: parazitavizit. A kullancsok irtását tiltja az Európai Unió, mivel csak olyan veszélyes vegyszerekkel lehet küzdeni ellenük, ami az élővilág más fajaira is káros. Szakemberek szerint az egyéni védekezést kell ösztönözni, a gyógyszertárakban vény nélkül kapható kullancsriasztó szerek ugyanis valóban hatásosak. A – kullancs okozta – agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen védőoltással, a Lyme-kór ellen pedig antibiotikum-kúrával vehetjük fel a harcot.

Jövő héten már előbújnak…

A Magyar Kullancsszövetség elnöke, Kapiller Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a kullancsok a kánikula néhány hetére elvonulnak, ilyenkor nem lehet tömegesen velük találkozni, de azért árnyékosabb helyeken megbújik néhány.” Kapiller Zoltán hozzátette: „Jövő héten azonban vége a kánikulának, így hamarosan ismét előjönnek és egyből szaporodásnak is indulnak, akkortól számíthatunk tehát invázióra.”Az elnök hangsúlyozta, hogy nem csak a kirándulók vannak veszélyben: „A nagyobb városokban, sőt a fővárosban is számos helyen előfordulhatnak. A Városligetben, a Margitszigeten, a Szent István parkban, vagy Zugló bármely kertjében ugyanúgy megtalálhatók, mint az erdők mélyén.” Magyarországon 17 kullancsfaj honos, a leggyakoribb a közönséges kullancs, ami a levelekről pottyan ránk és a kutyakullancs, ami pedig a fűszálak végéről, alulról támad.

Hogyan védekezzünk?

A szakember a golyós stiftet javasolja a védekezésre, mivel a – szintén hatékony – spray irritálhat, ha szembe kerül, a krémet pedig le kell mosni a kézről, ez pedig egy kirándulás alkalmával nem egyszerű feladat. Ha azonban – minden igyekezünk ellenére – megtalál egy kullancs, az akár fertőzött is lehet.A Lyme-kór tekintetében jelenleg nem áll rendelkezésre megelőzési lehetőség, azonban a – szintén kullancs terjesztette – agyvelő- és agyhártyagyulladás védőoltással elkerülhető. Kapiller Zoltán szerint nincs kivétel: „Mindenkinek érdemes beoltatnia magát, az alap- és az emlékeztető védőoltást pedig a téli hónapokra kell időzíteni, amikor ritkábban megyünk a szabadba. Mivel a kullancsok legfőképpen február végén, március elején jelennek meg, így a téli időszak egyébként is a legvédettebb.”

A Kullancsszövetség „Kirándulók tízparancsolata” is azt javasolja, hogy még a kiránduló szezon előtt adassa be magának mindenki a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni védőoltást. Ugyanitt felhívja a figyelmet arra is, hogy érdemes hat-nyolc óránként kullancsriasztót használni, valamint kullancs vizitet tartani.

Ha mégis megtalál

Ha mégis minket választ a parazita, nem mindegy, hogyan távolítjuk el. Lakos András, a Kullancsbetegségek ambulanciájának infektológusa azt tanácsolja: „Ne használjunk krémeket, olajat, zsírt, kölnit és ne tekergessük a kullancsot. Hagyjunk viszont fél percet, miután megfogtuk a bőrhöz közel, és lassan húzni kezdtük, hogy a parazita maga eressze el a bőrünket, így nem kell attól tartani, hogy beszakad a szájszerve.”

Kapiller Zoltán szerint olyan eszközt kell használni, amely nem szorítja össze a kullancs testét: „Sokféle eszköz van az eltávolítására, de ami megragadja a testét, vagy megöli az állatot, az semmiképp sem hatékony. Mivel a kullancs is egy érző lény, így kínlódásában bacilus tartalmú nyálat köp az áldozatába, és ezzel meg is történik a fertőzés. A leghatékonyabb eszköz a gyógyszertárakban is kapható kullancseltávolító kanál, mert az úgy emeli ki a bőrből, akár fogó a rajzszeget.”

Védőoltás nincs, de gyógyítható

Évről évre nő a fertőzött kullancsok és a fertőzött területek száma, így a Lyme-kóros megbetegedések is egyre gyakoribbak, viszont már egy gyors kullancsteszttel kimutatható, hogy a bőrből eltávolított parazitában volt-e lyme bacilus. Ráadásul nagy dózisú antibiotikum-kúrával a Lyme-kór gyógyítható, még az idült, több éve vagy évtizede fertőződött betegeknél is jelentős javulás, rendszerint gyógyulás érhető el.

„Ha a kirándulás (kullancscsípés után) úgynevezett „nyári influenza” (mérsékelt láz, izomfájdalom, nyirokcsomó duzzanat, enyhe fejfájás), valamint a későbbiekben indokolatlan fáradékonyság, izületi gyulladás, izom- és ínygyulladás, szívritmuszavar, látás-, hallás- és egyensúlyzavar, esetleg arcidegbénulás jelentkezik, Lyme-kórra kell gyanakodunk.” – olvasható a Kullancsszövetség honlapján. A szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy a betegség lappangási ideje akár több év is lehet.

A kiemelten fertőzésveszélyes területek idén is – az elmúlt évekhez hasonlóan – Heves, Nógrád, Vas, Zala és Somogy megye, a Balaton-felvidék, valamint Budapest agglomerációja.

Forrás: FN

Március 17-20 között rendezték meg a 18. FEHOVA (FEgyver, HOrgászat, VAdászat) nemzetközi kiállítást Budapesten. Az évről évre nagy sikerrel rendezett találkozóra természetesen elsősorban a szakembereket várták, és ezeket a természet közeli hobbikat űző nagyközönséget.

„Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke a megnyitón hangsúlyozta, hogy a védegylet megkezdte a magyar vadászat presztízsének helyreállítását. Közölte, hogy az ősszel a parlament elé benyújtandó új fegyvertörvény megszüntetné a vadászok indokolatlan „vegzálását”, és már „sínen van” egy országos magyar vadászati múzeum létrehozása. Semjén Zsolt elmondta: az országos magyar vadászati múzeumot a hatvani kastélyban úgy alakítanák ki, hogy a parkjában élőállat bemutatóra is lehetőség is legyen. A múzeumban helyet kapnának a híres magyar vadászok és trófeáik, bemutatnák továbbá a magyar vadásztájak mellett a nemzetközi helyszíneket is. A központi országos vadászati múzeumon kívül a régiókban is létrehoznák a térségre jellemző vadászatot mutató helyszíneket. Semjén Zsolt szerint a vadászati múzeum vissza tudná állítani a magyar vadászat tekintélyét, és fontos lenne a turizmus, a munkahelyteremtés szempontjából is. A magyar vadászat és halászat jelentőségének érzékeltetésére Semjén Zsolt elmondta, hogy Magyarországon 56 ezer vadász és 313 ezer horgász van, és 25 ezer külföldi vadász látogat el évente az országba. Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója a megnyitón hangsúlyozta, hogy a vadászat és halászat a nemzetgazdaság szempontjából is fontos, hiszen társadalmi igény van rá. A kiállítás megnyitóján Bernard Lozé, a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács elnöke elismeréssel szólt a FeHoVa kiállításról, Magyarország élenjárásáról a nemzeti kincsek megőrzésében, és felvetette annak lehetőségét, hogy Magyarország rendezhetne a korábbi sikeres világkiállítás után egy újabb vadászati és természetvédelmi világkiállítást is, akár már 2013-ban.”

forrás: Hungexpo

A Nimród Vadászújság és a Hungexpo Zrt. együttműködésének eredményeként fantasztikus újdonsággal kedveskedtek a közönségnek, akik megtekinthették a „Magyarok Ázsia vadászösvényein” című trófea-bemutatót (23 gyönyörű ázsiai vadásztrófea), kiegészítve a 2009-2010-es vadászidény legjobb magyar nagyvadtrófeáiból összeállított válogatással, az évente megrendezendő Nadler-kiállítással (25 magyarországi nagyvad trófea). A másik nagy meglepetés a horgászoknak szólt egy 22.400 literes óriásakvárium Portugáliából magyar halakkal, melyben bemutatókat tartottak főleg bojlis horgászoknak.

Számos más újdonság is szerepelt a palettán, többek között:

Egyidejű rendezvények: