Hírek

Vad Magyarország

Tegnap az Uránia Filmszínházban voltam, Török Zoltán, Vad Magyarország című természetfilmjének díszbemutatóján. Nem is tudom mit mondjak, akarom mondani, írjak. Megpróbáltam az elején fotós szemmel – ha élhetek ilyen képzavarral- nézni a filmet, amiben elsőre a remek színek ragadtak meg. A beharangozómban Homoki Nagy István és Rácz Gábor filmjeit emlegettem, hiszen az elmúlt évtizedekben csak ők alkottak igazán maradandó egész estés filmet. Lehet ez a kijelentés elég merészre sikerült, de igazán jó természetfilmet, ami az állatvilágot is bemutatná, talán még a Tüskevár című film lehetne. Itt a Kis-Balatoni vízi-világ szépen volt ábrázolva. Nem sorolnám ebbe a kategóriába az Egymillió lépést… és a folytatásait. Rockembauer Pál teljesen mást alkotott, de szintén felejthetetlent és maradandót.  Azért egy kis helyesbítés belefér. Török Zoltán másik siker filmje, a Vidrasors.
De visszatérve a tegnap estére….
Nagyon kellemes meglepetés volt, hogy jóval a kezdés előtt mennyien voltak már és milyen lelkesek. A filmet még nem is látták, de szinte mindenki csak róla beszélt.  Nagyon kellemes volt a fogadtatás is, vörös szőnyeg miegymás 🙂
Ahogy elfoglaltuk a helyünket, a szellemes bevezető után a körülöttem ülők (is) elámulva nézték a bevezető képeket. Nem igazán akartam szuperlatívuszokban és ömlengve írni a filmről, de felül múlta a várakozásom. Kicsit féltem, hogy a neten lévő spotok többet mutatnak, mint ami a film lesz. Láttam már olyanokat, mikor a bemutató egy igen jól vágott kisfilm volt, és egy képkockáját sem tartalmazta a mozi.

 


Az igazság az, hogy egyszerűen nem is tudok mit írni, annyira a hatása alatt állok még most is. Az ok, hogy szinte az összes helyszínen jártam már fotózni, vagy szervezés alatt volt, mint például a parti fecskék. Vannak olyan állatok amit fotózni szerintem kissé nehézkesebb, és talán ezért különlegesek a halászó sas fotók. Sokat járok a pusztába, libákat, darvakat, egyéb madarakat fotózni, a somogyi részre szarvasokat, Kis Balatonra madarakat stb. DE soha nem láttam még ilyen szemmel a világot. Nagy segítség volt a rengeteg légi felvétel és földközeli kép. Valóban olyan élményt nyújtottak a felvételek, mintha a sasok szemszögéből látnám a világot. Külön élmény volt a lassítások, a csillagvirág növekedése. Tényleg igaz, hogy „Gemenc, a magyar Amazónia”, mint ahogy Mosonyi Szabolcs filmjében is szerepel. Összességében a film igen figyelem felkeltő, kellően informatív, melyből igen sokat lehet tanulni – lobbiznék az iskoláknak, jó oktatási anyag lenne, még akkor is ha nem arra készült -, élvezetes, külön példa volt, hogy a gyerekek is egy szó nélkül végig ülték és élvezték a filmet, valamint játékos, viccesek voltak a párhuzamok az ember és állat között.  Jó választás volt Kulka János mesélőnek, nagyon kellemes az orgánuma.
Ennyit a pozitívumokról, most lássuk a negatív részeket: nem voltam a stáblistában 😀 😀 😀
Ezt a fílmet mindenkinek csak ajánlani tudom 0-99 éves korig. GRATULÁLOK! és köszönöm a meghívást.

Szólj hozzá