Csillagok, csillagok

Nem olyan régen találtam rá édesapám egyik barátjának kis könyvecskéjére, melyben kedves kis anekdotákat lehet fellelni  erdészekről, vadászokról, erdőről és mezőről. Ebből szeretnék egyet idézni, mert szeretném ha egyszer nekem is ilyen viszonyom lehetne az erdővel, természettel.

„Talán éppen egy derült nyári estén, hazafelé ballagó, a napi fáradságtól meg a néhány deci finom vörösbortól is kicsit bizseregve, az idősebb Dönci bácsi és a fiatal jáger, Vince, a csöndbe burkolózva kémlelték az utat, néha a csillagoktól roskadó égboltra is pillantva. Vince törte meg a csendet, eléggé szokatlan gondolattal.
– Meglásd, Dönci bácsi, eljön az idő, amikor odafenn a csillagok között rakétákon száguldoznak, amíg mi itt a bakancs talpát koptatjuk!
– Hiszem, ha látom! -fogta rövidre hitetlenkedő véleményét az öreg Dönci bácsi, aki a vörösbor mivoltának is csak a kóstoló után mondott jóestét. Sok-sok este, sok-sok vörösbor tűnt el a maga útján, amikor évtizednél is több idő múltán ismételten páros kerekedett korosabb erdészeinkből.
– Látod-e Dönci bácsi? – mutatott az égbolt egyik pontja felé Vince – , nem hitted el, amit annak idején mondtam, hogy megérjük, amikor űrhajók száguldanak a csillagok között! – Elhiszed-e most már, hogy látod?
– Látom, de nem hiszem! gondolkozott el csendesen Dönci bácsi, akinek emlékei közé nem férkőzhet be holmi űrhajó, vagy zajos gép.
A helyett az erdő töltötte ki, egészen a csillagokig.”
Apatóczky István
Képtelen erdészetrajz

 

Erdei bűnök: hóvirágtiprás, szálanként 10 ezerért

A somogyi hóvirág köszöni, jól van. Szépen virít már mindenfelé, s a közeledő nőnaptól sem kell tartania.

A virág eszmei értéke tízezer forint, s egy kormányrendelet szerint természetkárosítás bűncselekményét követi el az, aki egyetlen szálat is leszakít. Van azonban egy kis gond ezzel a vasszigorral: az égvilágon semmi nem indokolja. A hazai hóvirágállomány egyáltalán nem veszélyeztetett; erős és népes a populáció. – Az unió azért tiltja a gyűjtését, mert Európa néhány területén valóban eltűnőben van. Magyarországon azonban nem tartozik a veszélyeztetett növények közé a hóvirág – erősítette meg Márkus András, a Duna-Dráva Nemzeti Park botanikusa is. – Az tény, hogy ha hosszú távon és nagy mennyiségben gyűjtenék tovább, akkor évek múlva vélhetően silányabb és satnyább lenne, s az is tény, hogy a védelem előnyére válik a növénynek, hiszen változatosabb, erősebb lesz tőle. Azonban a jelenlegi teljes tiltás helyett rugalmas, területi szabályozás is bőven elegendő lenne. Ahol kevés a hóvirág, ott maradhatna a teljes kímélet, ahol viszont erős és népes az állomány, azokon a területeken nyugodtan megengedhetnék a – nem üzletszerű – gyűjtését.

A tiltó rendelet nem tesz különbséget üzleti mennyiség és néhány szál virág között. S akkor is bűncselekményt követünk el, ha saját kertünkben szedünk hóvirágot. Az EU-s irányelv sokkal megengedőbb a hazai szabályozásnál. Az EU intézkedési lehetőséget ad, és nem írja elő a virágszedés megtiltását. Azt is kimondja, hogy figyelembe kell venni az adott tagország sajátosságait – szokásait, gazdaságát, kultúráját – a szabályozáskor. A hazai rendelet ugyanakkor sokkal szigorúbb. Teljes tiltás szerepel benne és egy kalap alá veszi a kirándulókat és a megélhetési virággyűjtőket.

Forrás: Sonline

a híreket a www.vadászmester.hu segíti

Ha sok (rengeteg) hóvirágot szeretne valaki látni, akkor irány az Alcsúti Arborétum mediterrán hóvirág mezeje. Több mint két hektáron közel huszonnégy faj.

 

Gyűjtők lepték el Gemencet – jól fizet a feketepiac

Ha a vadászati szezonnak vége, akkor ismét egy ok, amiért nehézkes az erdőjárás, fotózás. Sajnos nem csak az agancsozók a probléma, pontosabban igenis az agancsozók, mivel szándékosan űzik, hajtják az állatokat ezért semmi fotózási lehetőség sem adódik. Azért néha sikerül egy-két kép, ha másról nem is, de az agancsozókról tuti. Most nálunk is a rendőrséggel karöltve járják az erdőt  a vadászok.

Február első felétől már hullajtják agancsaikat a szarvasbikák. Ez az időszak egészen áprilisig húzódik. Ez az öt-hat hét egyéni és csoportban működő agancskeresőket vonz a Gemenc területére is. Az állat immár földön heverő fejéke ugyanis jó pénzért eladható a feketepiacon.

A gímszarvasok most hullajtják agancsaikat, ezért a gemenci erdőben is megszaporodtak az illegális gyűjtők. Kosaras Zoltán, az FVM Tolna Megyei Vadászati és Halászati Felügyelőségének vezetője egyértelműen fogalmazott: ezt a tevékenységet kizárólag az végezheti, akinek erre írásos engedélye van.

– Az elhullajtott agancs a vadászati törvény értelmében az illetékes vadásztársaság tulajdonát képezi – folytatta Kosaras Zoltán. – Akinek nincs engedélye, az megvalósítja a lopás vétségét vagy bűncselekményét, értékhatártól függően.

A már említett törvény végrehajtási rendelete ugyanis a hullott agancshoz is rendel úgynevezett vadgazdálkodási értéket. Ez jelenleg kilogrammonként ötezer forint. Egy agancs akár 4,5–5 kilós is lehet. Sajnos, a kereslet miatt nagy a csábítás. Jó a felvevőpiaca az agancsnak, amiből a feldolgozók a kabátgombtól kezdve a bicskanyélen át a kalapdíszig számtalan terméket készítenek.

A törvénytelen gyűjtők járulékos károkat is okoznak. Janács Gergely, a szekszárdi erdészet erdőművelési és vadgazdálkodási műszaki vezetője elmondta: nem ritka, hogy nekihajtják a sűrűnek a bikákat, hogy mielőbb potyogjon le az agancsuk. Ezzel együtt az összes vad nyugalmát megzavarják. Ilyenkor, a téli időszak végén az állatok amúgy is gyengébbek. A vackaikból kizavart, nem régen született vadmalacok nagy valószínűséggel megfáznak és elhullanak.

– Volt már rá példa, hogy ellenőrző utamon találkoztam illetéktelen agancsgyűjtővel – idézett fel egy esetet Janács Gergely. – Szerencsére értett a szóból és elhagyta zsákmánya nélkül a területet. Ha valaki egyébként nem hajlandó együttműködni, akkor a vadőr igénybe veheti és veszi is a rendőrség, illetve természetvédelmi őr segítségét is.

Jelentős károk érig a gemenci ártéri erdőt

Az illegális agancsgyűjtésnek a rendszeres ellenőrzés lehet az ellenszere – mutatott rá Kosaras Zoltán. Néhány helyen az erdőgazdálkodó bizonyos időszakra erdőlátogatási tilalmat rendel el. Bárki, aki ekkor belép az erdőbe, azonnal bírságolható. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. honlapunkhoz eljuttatott közleményében arra is felhívta a figyelmet: „ez a típusú anyagi haszonszerzés jelentős és közvetlen károkat okoz Európa legnagyobb ártéri erdejének állatvilágában. A zrt. tettenérés esetén minden jogi lépést megtesz az állatok védelmében”.

Forrás: Teol

a híreket a www.vadászmester.hu segíti

Műhelytitok!?

"Kiültem egy helyre először (a téli álcám az úgy nézett ki, h a 3D-s kabátra ráaggattam egy lepedőt, ami nem takart teljesen, tehát én voltam az olvadó hó… :D), ahol láttam már őzeket így kora reggel 1-2X. Vártam egy órát, nem történt semmi, csak szétfagytam, és beázott a s.ggem, úgyhogy meguntam a dolgot. Elindultam egy kukoricaföld (vagyis néhai, de még nem szántották be) felé, ahol szintén rendszeresen látok őzeket, alkalmanként elég sokat is, estefelé is, meg reggel is. Hát szerencsém volt, egy bakocska és két suta molyolgattak a tábla közepén. Jó messze voltak persze, hiába csaptam ki a telét a nem túl minőségi 300-ig, akkor is csak apró pontok voltak. Úgyhogy cserkeltem. 😀
Szerencsére a szél felőlük fújt felém, úgyhogy szag-ügyben védve voltam. A vizuális ingerekkel kapcsolatban meg csak drukkolhattam. Egészen közel tudtam hozzájuk lopózni úgy, hogy nem vettek észre! Kint a nyílt terepen, egy kukoricaföld közepén, ahová mondjuk nem is passzol 100%-ig a hópamacsos tölgyfa jelmezem. 😎 De marhára nem vettek észre. A két suta lassan belegelte magát a bokrok közé, de nem miattam, csak megunták a kapirgálást kint, a bak viszont kint maradt, és ő is csak akkor kezdett furán nézni maga köré, amikor elég közel értem ahhoz, hogy már hallja a gép exponálásának a zaját. Arra úgy fülelgetett, meg nézett rám is, mellém is, de nem nagyon tudta eldönteni, mi van. Aztán a biztonság kedvéért ő is inkább beváltott a bozótosba idővel, de nem menekülve, csak kényelmesen."

Vadásznaptár

Van néhány hasznos információ, amit nem árt tudni azoknak, akik nagyvadakat szeretnének fotózni. Minden nagyvadunknak megvan a maga vadászati idénye, természetesen az apróvadaknak is, de ettől most eltekintenék. Azt hiszem hasznos lesz az információ, mivel így tudott mi helyett lőhetik le a fotóst.

Vadászati idények

Nagyvadfajok

Gímszarvasbika, golyóra érett                          szeptember 1.-október 31.

– bika, hibás trófeájú                                 szeptember 1.-január 31.

– tehén,                                                  szeptember 1.-január 31.

– ünő, borjú                                             szeptember 1.-február 28.

Dámbika, golyóra érett                                     október 1.-december 31.

– bika, hibás trófeájú                                 október 1.-január 31.

– tehén, ünő, borjú                                   október 1.-február 28.

Őzbak                                                          április 15.-szeptember 30.

– suta, gida                                            október 1.-február 28.       

Muflonkos, muflonjuh, -jerke, bárány                 szeptember 1.-február 28.   

Vaddisznó      

– kan, süldő, malac                                   egész évben

– koca                                                    május 1.-január 31.

Szika szarvasbika,

– tehén, -ünő, -borjú                            szeptember 1.-december 31.

Medvék és farkasok Budakeszin, a fővárostól csak egy ugrásra

Új honlappal is várja a látogatókat a Budakeszi Vadaspark.

A főváros szélére települt kis állatkert télen-nyáron színes programokkal várja a látogatókat. Ezekről is tájékozódhat az, aki a www.vadaspark-budakeszi.hu oldalra kattint.A megújult, fényképekkel gazdagon illusztrált internetes oldalon többek között olvashatnak a pihenőparkként indult állatkert 1972-ben kezdődő történetéről, az állatállomány gyarapodásáról. Részletes tájékoztatást kaphatunk a vadaspark programjairól, az ott zajló szakmai munkáról. Különös fontosságot tulajdonítanak az erdei iskolák szervezésének azért is, mert például a természetközeli életmód bemutathatatlan egy belvárosi iskola keretein belül.

A Budakeszi Vadaspark viszont „csak egy ugrásra” van a várostól, jól megközelíthető a BKV járataival. A látogatás tervezését és az elindulásról szóló döntést megkönnyíti az is, hogy a honlapról megtudhatjuk, milyen lesz az időjárás a közép-magyarországi régióban.

Forrás: MNO

a híreket a www.vadászmester.hu segíti 

Kiszorultak élőhelyeikről a nagyvadak

A belvíz, az árvíz és a hó miatt védtelenek az erdei vadak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a gátak mellett, a közutakon és a lakott területeken is egyre nagyobb számban jelennek meg az őzek, táplálékot vagy biztonságot keresve.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyi nagyvad rekedt benn a vizes területeken – mondta a Független Hírügynökségnek a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke.

Kiszorultak élőhelyeikről az Alföld nagyvadjai-mondta a Független Hírügynökségnek Luzsi József, a MEGOSZ elnöke. A vadásztársaságoknak így több szálas és szemes takarmányt kell kihordaniuk, mert a vadak nehezen találnak élelmet maguknak. Az árvíz és a belvíz miatt egyre több állat jelenik meg a gátakon,magasabb fekvésű helyeken, vagy az utak mentén, ezért fokozott védelemre szorulnak – figyelmeztetett a szövetség elnöke.
Szolnok környékén, az utakon csapatostul vonulnak az őzek. Volt olyan eset is, amikor a tűzoltókat riasztották, mert a befagyott Zagyvába beszakadtak és nem tudtak kimászni a rémült állatok.
Szolnok és Tószeg között a Tisza árterületén háromezer hektárnyi területen körülbelül 250 őz telel át, de ezen kívül 200 vadról, vaddisznóról nem tudnak semmit a vadászok. A takarmányt folyamatosan hordják az etetőkbe, a fagyott gabona ugyanis megbetegíti az őzeket.

Nemcsak a nagyvadak, de a madarak is ki vannak szolgáltatva az embereknek, ezért húzódnak a házak közelébe – mondta Luzsi József, aki hozzátette, víz, élelem és nyugalom kell az állatoknak.

A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén egyébként jelenleg több mint 80 hektárt öntöttek el a folyók, és 15.000 hektáron van belvíz.

Forrás: FH

a híreket a www.vadászmester.hu segíti

Felhívás!

Február 9-én 19.00 órai kezdettel, fotós találkozót tartunk a Budakeszi Művelődési Házban. Mindenkit szeretettel várunk.

Téma: Budakeszi Kistérségi Fotóklub megalakításának lehetőségei.

A fotóklub célja, céljai lehetnének az alábbiak is: a fotográfia népszerűsítése, a vizuális kultúra értékeinek ápolása, fejlesztése, a helyi társadalmi események dokumentálása, az épített és természeti környezet megörökítése, a fotókultúra gyarapítása, a klubtagok alkotó munkájának támogatása.

Szervezetten több fotósbarát helyet kedvezményesen látogathatnánk, egymást tudnánk segíteni a képek megvalósításában, melyeket akár a helyszínen vagy a klubban meg is tudnánk vitatni, pályázatokra tudnánk juttatni. Pályázatokra is könnyebb a nevezés, nem neked kell a képeidet egyedül válogatni, kaphatsz segítséget a klubtársaktól stb.

Programoknak az alábbiak is szerepelhetnek, ezek az általános témák szinte mindenkit érdekelnek:

– Fotózás helye, szerepe a mindennapi életünkben

– Digitális és analóg fotózás összehasonlítása

– Milyen gépet vásároljunk? Fényképezőgép típusok.

– A filmes fotózás előnyei, hátrányai

– A digitális fotózás eszközigényei

– Digitális képek feldolgozása, archiválása

– Photoshop alapismeretek

– Tájkép-, épület-, esemény-, sport-, gyermek- és portréfotózás

– Természetfotózás

– Digitális fényképek vetítése, nyomtatása

– Nagyméretű (kiállítási) képek készítése

 Ha elegendően leszünk, és természetesen az igény is meglenne, akkor egyben az alakuló ülés is megtartásra kerülne. Az alakuló üléshez, minimum 10 fő aktív részvétele szükséges. Remélem sikerül kicsit felrázni a helyi és környékbéli fotóstársakat. Aki viszont már tag valahol, szívesen várjuk tapasztalatait, ötleteit.

Talán az sem fontos, hogy eme kistérség lakója legyél, inkább csak szeress fotózni, szeresd a természetet.

Az év madara 2010

A nemzetközi biodiverzitás védelmi évben, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a madárfajok fogyatkozásának veszélyére hívja fel a figyelmet! Az MME az eltűnő madarak nagyköveteiként a fecskéket választotta az év madarainak 2010-ben!

A hosszútávú vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ahhoz, hogy a tendencia megforduljon, összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.

Hazánkban a fecskéket érintik fokozottan a halmozódó veszélyeztető tényezők. A nálunk fészkelő három valódi fecskefaj: a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. A partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti- és a molnárfecske fogyatkozása is 5-7% között mozog. A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőséges hatások akár több millió egyed pusztulását okozhatják! A csökkenő tendenciát erősíti, hogy az európai, köztük a magyar költő területeik jelentősen átalakultak, kedvezőtlenebbé váltak számukra.

molnárfecske kép: Csonka Péter

molnárfecske kép: Csonka Péter
 

Az MME 2010-es év madara kampánya egyben kiinduló pontja is hosszú távú fecskevédelmi programunknak. Célunk, hogy széles társadalmi szinten is elterjesszük a gyakorlati fecskevédelmi megoldásokat; megismertessük a lakossággal a biodiverzitás fogalmát és a mögötte álló gyakorlati megoldásokat. Nem utolsó sorban, szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy 2010. a biodiverzitás védelmének nemzetközi éve, melyet követően Magyarország lesz az EU soros elnöke 2011. első fél évében. Így hazánk feladata lesz az új európai uniós biodiverzitás védelmi munkaterv előkészítése! A fecskék fajcsoportjának védelme kiemelt helyen szerepel a BirdLife International védelmi tevékenységei között, s jelentős képviselője a „Born to Travel” nemzetközi akciójának.
A kampány részeként elindítjuk fecskevédelmi internetes oldalunkat, ahol lakossági fecske adatbázist hozunk létre; fecskevédelmi eszközöket, ingyenes tájékoztató anyagokat teszünk elérhetővé a cselekedni kívánó közönség számára; közösségi programokat szervezünk április és szeptember között.

A védelmi eszközök és tájékoztató anyagok hozzáféréséről, az aktuális programokról a www.mme.hu oldalon tájékozódhatnak. Az önálló fecske honlap áprilistól lesz elérhető!

forrás: Greenfo

 

Megfosztották díjától a természetfotóst

Megfosztották első helyezésétől a szervezők az Év természetfotósa verseny legutóbbi nyertesét, mert a képén megörökített ugró farkasról kiderült, hogy idomított állat volt.

A londoni Természettudományi Múzeum és a BBC Wildlife magazin által közösen kiírt éves fotópályázatra benyújtott művek közül az egyik nyertes kép egy farkast ábrázol, amely éppen egy fakerítés felett ugrik át. A szakértői zsűri 43 ezer beérkezett fotó közül nyilvánította győztesnek a spanyol José Luis Rodriguez munkáját. A képhez mellékelt leírásban az szerepel, hogy a spanyol fotós hetekig állt lesben egy használaton kívüli karám mellett várva, hogy az általa kihelyezett csalira – egy jókora húsdarabra – a környéken kószáló farkas rátaláljon. Rodriguez azt a pillanatot kapta le, amikor a farkas a karám kerítését elegáns mozdulattal átugorva végre rávetette magát a csalihúsra.
 
Storybook-Wolf
A díjnyertes fotó. Idomított farkas?

Az októberi eredményhirdetés után többen megkérdőjelezték a fotó hitelességét. Louise Emerson, a verseny szóvivője szerdán elmondta, hogy a zsűri vizsgálódása után arra a következtetésre jutott, hogy a farkas valószínűleg olyan idomított állat, amit fényképészeti célokra lehet bérelni. Emerson közölte, A nagy tekintélyű verseny bírái a lefolytatott vizsgálat után döntöttek úgy, hogy a spanyol fotóstól visszavonják a díjat. A verseny szabályai szerint ugyanis a fogságban tartott állatok szerepeltetését be kell jelenteniük a fotósoknak.

Bár Rodriguez tagadja, hogy modellfarkast használt volna, a vizsgálatot lefolytató zsűritagok még meg is találták a fotón szereplő farkast. Az Ossian nevű állat a Madrid melletti Canada Real vadasparkban él. „Számos jellemző külső jegy alapján több szakértővel egyetértésben megállapítottuk, hogy ez ugyanaz az állat, mint amelyik a fotón szerepel” – mondta el a BBC-nek Mark Carwardine természetfotós, a zsűri egyik tagja. „Rodriguez urat diszkvalifikáltuk, és a jövőben sem indulhat a versenyen. Azt hiszem, ez elég erős üzenet.”

jumpingwolf03
Ossian az idomított farkas (forrás: theadventurelife.org)

Bár a verseny 46 éves története során  még nem volt példa hasonló botrányra, nem ez az első természetfotó, aminek készítőjét hamisítással vádolják. 2003-ban Magyarországon is volt hasonló ügy: akkor Szentpéteri L. Józsefet, a National Geographic fotósát vádolta meg a Magyar Természetfotósok Szövetsége azzal, hogy kitömött állatokat használt egy kérészt felkapó jégmadarat ábrázoló fénykép elkészítéséhez. Szentpéteri tagadta a vádakat, de a fénykép negatívját nem volt hajlandó átadni, hogy tisztázza magát.

A National Geographicnak egyébként már korábban volt egy kínos ügye: 2004 nyarán a főszerkesztő, William Allen bocsánatot kért az olvasóktól, miután a lapban a tanzániai elefántvadászokról megjelent képek egyikéről kiderült, hogy megrendezett fotó – és így kétségbe vonta az egész képriport hitelességét. Az ominózus fotón bennszülöttek tartanak a vállukon elefántagyarakat, az egyik agyaron azonban jól látszik egy leltári szám, ez tűnt fel az olvasóknak.

forrás: Index/MTI