Vízbe fojtott vaddisznók és hurokban szenvedő róka…
Nem olyan régen írtam a blogomban az illegális agancsgyűjtésről, annak a vadállományra és az erdőgazdaságokra nézve káros hatásáról. Szinte szóról szóra történtek az események Gyarmatpusztán, ahol a halálba hajszolták az állatokat. Remélem, valóban sikerül elfognia a rendőrségnek az elkövetőket, mert általában helyi, környékbeli lakosok ismerik legjobban a területet. Talán egyszer elérünk arra a szintre, hogy valóban börtönbüntetést kapnak az ilyen állatkínzók.
„Vadon élő állatok pusztultak el felelőtlen agancsgyűjtők és kegyetlen orvvadászok miatt a Pilisi Parkerdő területén.
Hétfő reggel a Gyarmatpuszta melletti Jancsári-tóban tíz vaddisznó és egy szarvas tetemére bukkantak az erdészek – tájékoztatta a ForestPress-t Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt szóvivője. Az állatok az elmúlt napokban illegális agancsgyűjtők elől menekülve szakadtak be a tó vékony jegén. A budapesti Hármashatár-hegyen orvvadászok által kihelyezett dróthurok csapdákat találtak az erdészek, melyekben róka és vaddisznó tetemek feküdtek. Az esetek nemcsak lopásnak, hanem kegyetlen állatkínzásnak is számítanak.
Tíz vaddisznó és egy gímszarvas fulladt bele a Gyarmatpuszta melletti Jancsári-tóba. A tavalyi malacokból és legalább két vemhes kocából álló konda és a szarvas az illegális agancsgyűjtők elől menekülve szaladt a tó vékony jegére, ahol beszakadtak, és a kimerült állatok számára már nem volt menekvés. A jég alá szorult tetemeket hétfő délelőtt kezdték kiemelni a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai. Délig hét vaddisznót sikerült kihúzni a tóból, a többi tetem továbbra is a jég fogságában van. A becsült kár eléri a kétmillió forintot.
Az illegális agancsgyűjtés nemcsak a Pilisi Parkerdőben, hanem az egész országban probléma. A szarvasfélék hímjei február-március fordulóján hullajtják el régi agancsukat, hogy nyár végégre új, az előzőnél pompásabb fejdíszt növesszenek. Az elhullott agancs kilójáért néhány ezer forintot fizetnek a feketepiacon, ahol dísztárgyak és állítólagos gyógykészítmények alapanyagául vásárolják fel. Az agancsok gyűjtése azonban illegális. Nemcsak az agancs értéke miatt, hanem mert a szakemberek értékes információkhoz juthatnak általa a vadállomány méretéről, egészségi állapotáról, fejlődéséről. Legnagyobb probléma a terület zavarása, ami ráadásul pont ellési időszakban történik. A zavarásnak nemcsak a szarvasfélék, hanem a területen élő valamennyi vadfaj áldozatul eshet. Így történt ez Gyarmatpusztán is, ahol a tóba fulladtak a kimerült állatok. Az agancsozók elől menekülő koca nem egy esetben elhagyja a vackát, és a néhány napos malacok a hidegben sokszor elpusztulnak. A megzavart vad gyakran kerül a közúton autók elé, vagy menekülés közben kerítésnek ütközve megsérül, elpusztul. Az állandó, a nap minden szakában és minden helyszínen jelentkező zavarás komoly stressz minden vadfaj számára. Nem egyszer előfordul, hogy az illegális agancsgyűjtők szándékosan hajtják a vadat, hogy a már meglazult agancs menekülés közben leessen a bikák fejéről.
Nemcsak az agancsgyűjtők, hanem orvvadászok is több állat életét oltották ki a Pilisi Parkerdőben az elmúlt időszakban. Az erdészet munkatársai az elmúlt hetekben több drótból készült hurokcsapdát találtak a budapesti Hármashatár-hegy térségében. Amellett, hogy az orvvadászat lopás, a hurokkal történő rapsickodás a legkegyetlenebb állatkínzás. A csapdába esett állat órákig vergődik, míg a húsába vágó drót lassan megfojtja. Az erdészek egy róka és egy vaddisznó tetemre bukkantak, és több üres hurkot is begyűjtöttek.
A Pilisi Parkerdő Zrt. mindkét esetben feljelentést tesz ismeretlen elkövetők ellen, az érintett területeken pedig a lehető legtöbb erdész teljesít szolgálatot, hogy megóvja az erdő élővilágát, a vadon élő állatokat.”