Sorry
Ismét eltelt két hónap és nem írtam egy betűt se az oldalra. Na ezen kívánok most változtatni.
Legalábbis elkezdek írogatni ismét. Például, mik is történtek az ember fiával az elmúlt hónapokban.
Akkor kezdjük az elején… egyszer volt, hol nem volt.
A saját cégünkkel kapcsolatos szinte minden, aki követi a hunterart.hu oldalt az tudja a történések mérföldköveit. Szép sikerrel zárult az általunk meghirdetett "Madarak" című fotópályázat. A szomorú csak az eredményhirdetés érdektelensége volt. Ha már burkoltan az Alcsúti Arborétumnál tartunk akkor elmondhatom, hogy nagyon büszke vagyok arra, hogy tudtam szponzort szerezni az arborétumnak. A Codra Kft-vel közösen kitaláltunk egy szoftver csomagot, kimondottan fotósoknak. Remélhetőleg minél többen kipróbálják és ami még lényeges, minél többen legális szoftvert használnak majd.
Sokat jártam fényképezni is, mivel kicsit több időm lett mint gondoltam volna. Ezt most nem fejteném ki bővebben. Találtam egy új fotós palántát akit -ha engedi- szívesen tanítgatok egy két apróságra. Nem is nagyon bánom, hogy családon belül találtam meg, pontosabban Ő találta meg az apját.
Sajna mint mindenkit, minket is elért a válság, oda lett az iroda a kis műteremmel együtt. Szívesen dolgozgattam ott, sokat tanulhattam volna még a műtermi fotózásról. Ettől a pillanattól kezdve, mintha valami elindult volna és nem akarna megállni. Most már kénytelen leszek más lépéseket tenni, hogy a lejtő dombban folytatódjék. Néha egy-két bucka elénk toppan, mint az esküvői fotózás és egyszer kétszer nagyvad fotózás. Nem tudom miért untatok itt embereket a saját bajommal, mintha az lenne a világon a legfontosabb. Azt hiszem szinte ugyanígy le tudná írni eme sorokat bárki, csak a szereplő gárda lenne más.
Nézzünk inkább valami vidámabb témát, mi is történt még velem ebben a pár hónapban. Ha nem is időrendben, de megpróbálom felidézni. A legfrissebb élmény kétséget kizáróan az autóm feltörése volt. Az autóval kapcsolatban is csak negatívumok jutnak eszembe… törött fékbetét, lemerült akkumulátor, váltónál olajszivárgás, de inkább ezt is hagyjuk. Vidám, vidám, vidám…. hát az nincs!
Ezért halogattam az írást is, egyszerűen nem akartam ennyi negatívummal terhelni azokat, akik még esetleg olvasgatni szoktak itt. Ha van egyáltalán valaki aki olvassa.
A pozitívumok amik történtek azok inkább csak részben az én érdemeim, Dóri elballagott és felvették középiskolába, Kitty is nagyon szép bizonyítványt kapott, oklevéllel és könyvjutalommal. Na, ez pozitívum a javából. Büszke apa vagyok, büszke, mindkét lányomra! …és legyen ez a végszó, ennél szebb nekem nem kell.