Hónap: 2010 március

Nem olyan régen találtam rá édesapám egyik barátjának kis könyvecskéjére, melyben kedves kis anekdotákat lehet fellelni  erdészekről, vadászokról, erdőről és mezőről. Ebből szeretnék egyet idézni, mert szeretném ha egyszer nekem is ilyen viszonyom lehetne az erdővel, természettel.

„Talán éppen egy derült nyári estén, hazafelé ballagó, a napi fáradságtól meg a néhány deci finom vörösbortól is kicsit bizseregve, az idősebb Dönci bácsi és a fiatal jáger, Vince, a csöndbe burkolózva kémlelték az utat, néha a csillagoktól roskadó égboltra is pillantva. Vince törte meg a csendet, eléggé szokatlan gondolattal.

– Meglásd, Dönci bácsi, eljön az idő, amikor odafenn a csillagok között rakétákon száguldoznak, amíg mi itt a bakancs talpát koptatjuk!

– Hiszem, ha látom! -fogta rövidre hitetlenkedő véleményét az öreg Dönci bácsi, aki a vörösbor mivoltának is csak a kóstoló után mondott jóestét. Sok-sok este, sok-sok vörösbor tűnt el a maga útján, amikor évtizednél is több idő múltán ismételten páros kerekedett korosabb erdészeinkből.

– Látod-e Dönci bácsi? – mutatott az égbolt egyik pontja felé Vince – , nem hitted el, amit annak idején mondtam, hogy megérjük, amikor űrhajók száguldanak a csillagok között! – Elhiszed-e most már, hogy látod?

– Látom, de nem hiszem! gondolkozott el csendesen Dönci bácsi, akinek emlékei közé nem férkőzhet be holmi űrhajó, vagy zajos gép.

A helyett az erdő töltötte ki, egészen a csillagokig.”

Apatóczky István

Képtelen erdészetrajz

 

A somogyi hóvirág köszöni, jól van. Szépen virít már mindenfelé, s a közeledő nőnaptól sem kell tartania.

A virág eszmei értéke tízezer forint, s egy kormányrendelet szerint természetkárosítás bűncselekményét követi el az, aki egyetlen szálat is leszakít. Van azonban egy kis gond ezzel a vasszigorral: az égvilágon semmi nem indokolja. A hazai hóvirágállomány egyáltalán nem veszélyeztetett; erős és népes a populáció. – Az unió azért tiltja a gyűjtését, mert Európa néhány területén valóban eltűnőben van. Magyarországon azonban nem tartozik a veszélyeztetett növények közé a hóvirág – erősítette meg Márkus András, a Duna-Dráva Nemzeti Park botanikusa is. – Az tény, hogy ha hosszú távon és nagy mennyiségben gyűjtenék tovább, akkor évek múlva vélhetően silányabb és satnyább lenne, s az is tény, hogy a védelem előnyére válik a növénynek, hiszen változatosabb, erősebb lesz tőle. Azonban a jelenlegi teljes tiltás helyett rugalmas, területi szabályozás is bőven elegendő lenne. Ahol kevés a hóvirág, ott maradhatna a teljes kímélet, ahol viszont erős és népes az állomány, azokon a területeken nyugodtan megengedhetnék a – nem üzletszerű – gyűjtését.

A tiltó rendelet nem tesz különbséget üzleti mennyiség és néhány szál virág között. S akkor is bűncselekményt követünk el, ha saját kertünkben szedünk hóvirágot. Az EU-s irányelv sokkal megengedőbb a hazai szabályozásnál. Az EU intézkedési lehetőséget ad, és nem írja elő a virágszedés megtiltását. Azt is kimondja, hogy figyelembe kell venni az adott tagország sajátosságait – szokásait, gazdaságát, kultúráját – a szabályozáskor. A hazai rendelet ugyanakkor sokkal szigorúbb. Teljes tiltás szerepel benne és egy kalap alá veszi a kirándulókat és a megélhetési virággyűjtőket.

Forrás: Sonline

a híreket a www.vadászmester.hu segíti

Ha sok (rengeteg) hóvirágot szeretne valaki látni, akkor irány az Alcsúti Arborétum mediterrán hóvirág mezeje. Több mint két hektáron közel huszonnégy faj.

 

Ha a vadászati szezonnak vége, akkor ismét egy ok, amiért nehézkes az erdőjárás, fotózás. Sajnos nem csak az agancsozók a probléma, pontosabban igenis az agancsozók, mivel szándékosan űzik, hajtják az állatokat ezért semmi fotózási lehetőség sem adódik. Azért néha sikerül egy-két kép, ha másról nem is, de az agancsozókról tuti. Most nálunk is a rendőrséggel karöltve járják az erdőt  a vadászok.

Február első felétől már hullajtják agancsaikat a szarvasbikák. Ez az időszak egészen áprilisig húzódik. Ez az öt-hat hét egyéni és csoportban működő agancskeresőket vonz a Gemenc területére is. Az állat immár földön heverő fejéke ugyanis jó pénzért eladható a feketepiacon.

A gímszarvasok most hullajtják agancsaikat, ezért a gemenci erdőben is megszaporodtak az illegális gyűjtők. Kosaras Zoltán, az FVM Tolna Megyei Vadászati és Halászati Felügyelőségének vezetője egyértelműen fogalmazott: ezt a tevékenységet kizárólag az végezheti, akinek erre írásos engedélye van.

– Az elhullajtott agancs a vadászati törvény értelmében az illetékes vadásztársaság tulajdonát képezi – folytatta Kosaras Zoltán. – Akinek nincs engedélye, az megvalósítja a lopás vétségét vagy bűncselekményét, értékhatártól függően.

A már említett törvény végrehajtási rendelete ugyanis a hullott agancshoz is rendel úgynevezett vadgazdálkodási értéket. Ez jelenleg kilogrammonként ötezer forint. Egy agancs akár 4,5–5 kilós is lehet. Sajnos, a kereslet miatt nagy a csábítás. Jó a felvevőpiaca az agancsnak, amiből a feldolgozók a kabátgombtól kezdve a bicskanyélen át a kalapdíszig számtalan terméket készítenek.

A törvénytelen gyűjtők járulékos károkat is okoznak. Janács Gergely, a szekszárdi erdészet erdőművelési és vadgazdálkodási műszaki vezetője elmondta: nem ritka, hogy nekihajtják a sűrűnek a bikákat, hogy mielőbb potyogjon le az agancsuk. Ezzel együtt az összes vad nyugalmát megzavarják. Ilyenkor, a téli időszak végén az állatok amúgy is gyengébbek. A vackaikból kizavart, nem régen született vadmalacok nagy valószínűséggel megfáznak és elhullanak.

– Volt már rá példa, hogy ellenőrző utamon találkoztam illetéktelen agancsgyűjtővel – idézett fel egy esetet Janács Gergely. – Szerencsére értett a szóból és elhagyta zsákmánya nélkül a területet. Ha valaki egyébként nem hajlandó együttműködni, akkor a vadőr igénybe veheti és veszi is a rendőrség, illetve természetvédelmi őr segítségét is.

Jelentős károk érig a gemenci ártéri erdőt

Az illegális agancsgyűjtésnek a rendszeres ellenőrzés lehet az ellenszere – mutatott rá Kosaras Zoltán. Néhány helyen az erdőgazdálkodó bizonyos időszakra erdőlátogatási tilalmat rendel el. Bárki, aki ekkor belép az erdőbe, azonnal bírságolható. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. honlapunkhoz eljuttatott közleményében arra is felhívta a figyelmet: „ez a típusú anyagi haszonszerzés jelentős és közvetlen károkat okoz Európa legnagyobb ártéri erdejének állatvilágában. A zrt. tettenérés esetén minden jogi lépést megtesz az állatok védelmében”.

Forrás: Teol

a híreket a www.vadászmester.hu segíti