nagyvadfotozas.hu

Az egyik képem szerepelt a NG nap képe válogatásban.

A kép, a szürkületi órák előtt készült, a dámszarvasok nem szoktak dagonyázni és ritkábban is isznak, mint mondjuk a gím szarvasok. A mostani meleg már őket is megviseli. Külön zavaró lehet, hogy a vérbő háncsréteget rengeteg kullancs-, vagy szarvaslégy lepi el.

Lassan több, mint 10 éve Sanyi bácsival a VKE elnökségi ülésén beszélgettünk és meséltem neki, hogy az egyik közösségi oldalon olvastam egy beszédét. Azon nyomban meg is kérdeztem, hogy közre adhatnám e a blogomon, mert nagyon szeretném ha ezeket a gondolatokat mások is megismerhessék. Sanyi bácsi persze igent mondott a maga szerénységével.

Köszönöm neked itt is. 🙂

Természetesen ha a közösségi oldalon leltem rá, álljon itt a teljes cikk:

Világjáró Magyar Vadászok Klubja

Békés Sándor barátunk, aki hosszú évekig a klubunk elnöke ként tevékenykedett, rendelkezésünkre bocsátotta, a Székesfehérváron, a VVK megalakulásának 15. évfordulóján előadott beszédének anyagát. Aki teheti olvassa el, mert a magvas gondolatoktól bölcsebb lesz, és amellett kiváló időtöltés is.

Békés Sándor:

ERKÖLCS NÉLKÜL NINCS HARMÓNIA

A vadászetika aktuális kérdései

Modernnek mondott korunk egyik alapfogalma a szabadság, melynél kevesebb magasabb értékű emberi eszmény van.

Valamennyien szabadságpártiak vagyunk, ám néha – és újabban egyre gyakrabban –, tapasztaljuk, hogy ami egyes csoportok és személyek számára saját szabadságuk megélését jelenti, az másoknak, esetleg éppen nekünk, gond, teher, kellemetlenség, sőt nem egyszer károkozás. Más szóval: saját szabadságunkat sértő, semmibe vevő megnyilvánulás.

A szabadság tehát nem azt jelenti, hogy mindenki azt tehet, amit akar.

Ilyen világ sohasem volt, és soha nem is lesz.

Ádám és Éva se tehetett meg mindent a Paradicsomban. Az Úr nem sok mindent tiltott meg nekik, de amit megtiltott, azt komolyan kellett venni. A tilalom megszegése súlyos következményekkel járt. A tiltott fa gyümölcsének fogyasztásának következménye a Paradicsomból való kiűzetés volt.

Az emberi életnek, cselekvési szabadságnak tehát mindig is voltak és mindig is lesznek korlátai. Lehetőségeink, tetteink határait az ERKÖLCS és a TÖRVÉNY jelöli ki. Mindkettő, tehát az erkölcs és a törvény is, elvárási rendszer. Az erkölcs az ősibb, a lassabban változó. A törvény az erősebb, a változásokhoz, az érdekekhez dinamikusabban alkalmazkodó.

Az erkölcs KÖZÖSSÉGI, a törvény ÁLLAMI elvárási rendszer.

A törvény és az erkölcs nagy felületeken átfedik egymást, hisz számos erkölcsi alapvetés, mint például a ne lopj, ne ölj Tízparancsolatban megfogalmazott tilalma már évszázadok óta törvényi tilalom is. Ám az erkölcs hatóköre tágabb, mint amit a törvények valaha is lefedhetnek. Az emberi jóság, segítőkészség, szeretet, áldozatvállalás, mértékletesség, önmegtartóztatás sohasem írható elő törvényileg.

A törvény érdekeket szabályoz, az erkölcs viszonyokat. Mint például az ember Istenhez, emberhez, természethez, állatokhoz, szokásokhoz, hagyományokhoz, ideákhoz való viszonyát.

Az emberi élet minden területének megvannak a maga törvényi és erkölcsi elvárásai. Természetesen ez a vadászatra nézve is igaz. Az úgynevezett vadászati törvény mellett a fegyvertörvény, az erdőtörvény, a természetvédelmi törvény, az élelmiszerbiztonsági törvény szabályozza egyebek mellett a tevékenységünket.

És természetesen az erkölcs.

A vadászat erkölcsi elvárási rendszerét vadászetikának nevezzük.

Az erkölcsi elvek mindig küzdelem árán jutottak, és jutnak ma is, érvényre. Az embereknek meg kell küzdeniük egymással és önmagukkal is. Az erkölcs önmegtartóztatást, esetenként áldozatvállalást feltételez. Az erkölcsös élet azt jelenti, hogy képesek vagyunk önmagunk fölé nőni.

A vadászat, egyebek mellett, ösztön-tevékenység, az ösztönökön pedig nem könnyű úrrá lenni.

„Etika csak egy van, s ennek az egynek éppen olyan része a vadászetika, mint a másik, amelyről a pap prédikál a templomban. Kölcsönösen kiegészítik, támogatják egymást, hisz mindegyiknek az a veleje: légy jó, nemes lelkű, szeresd Istent és becsüld meg teremtményeiben. Ha nem így mondjuk is, ez a lényege. Ez az etika forog megint olyan veszedelemben, amilyenben talán még soha, s ennek az etikának a gyengülésével, sorvadozásával függ össze sok minden, amin a vadásztársadalomnak a jövőjére is gondoló tagjai töprengenek.

Mert sok a baj, az bizonyos. És az is bizonyos, hogy igen sok baj nem volna, ha minden vadász úgy gondolkodna, ahogy kellene.”

Ez az idézet Sólyomtól való, azaz Láng Rudolftól, aki Kittenberger Kálmán NIMRÓD-jában több mint 300 cikket írt, többségükben erkölcsi kérdéseket boncolgatva.

Minden szava ma is aktuális.

Megérdemli, hogy pár mondat erejéig itt és most is emlékezzünk rá.

Láng Rudolf 1881-ben született és 1963-ban halt meg. Végzettsége szerint magyar–latin szakos tanár volt. A mosonmagyaróvári piarista gimnáziumban tanítva – melynek falán emléktábla őrzi a nevét –, alkotta meg vadászetikai életművét. Ennek az életműnek a lényege egy mondatban is összefoglalható. Miszerint:

„Hiába a legjobb törvény, ha nem támogatja a vadászati etika”

A fenti idézet egyébként a NIMRÓD 1943. augusztus 1-i számából való. A dátum azért fontos, mert arra figyelmeztet, hogy a nagy történelmi változások (1943-ban ugye már tetőpontjára jutott a 2. világháború) mindig együtt járnak az erkölcs fellazulásával.

Istennek hála, ma nincs háború, nálunk legalábbis nincs. De a világ változásai, melyek minket is érintenek, óriásiak. Történelmi változások korát éljük, ez nem vitás. Szinte minden változik, kevés a stabil pont.

Értékek tűnnek el, értékek, eszmék kérdőjeleződnek meg. Eszmék, ideák helyett többnyire ÉRDEKEK vezérlik az emberi cselekedeteket.

A JÓ EMBER eszményét maga alá gyűri a SIKERES EMBER eszménye.

A siker mindent legalizálni látszik.

A kultúra fogalma is szűkül, és ma már egyre több ember számára egyet jelent a modern technikai eszközök használatával. Pedig a számítógép, az okos telefon, avagy vadászok esetében az éjjel-látó, a fényképes SMS-t is küldő vadkamera, a 4-500 méteres távlövést is lehetővé tevő, ballisztikai számításokat végző, önbeállító ultramodern céltávcső nem azonos a kultúrával.

Ezek a kultúra termékei, de a legkevésbé sem azonosak azzal.

A terrorista, a gyilkos, az orvvadász is használja ezeket az eszközöket, pedig ők éppen hogy a kulturálatlanság megtestesítői.

A kultúrának nagyon sok megfogalmazása van. Maga a kultúra szó a latin agroculturából származik, eredeti jelentése tehát művelést jelent. Mai értelmezésünk szerint művelődést.

Említsük fel a kultúra néhány meghatározását!

– Az emberiség által létrehozott szellemi és tárgyi értékek összessége

–A társadalom és a környezet változásaira adott emberi reakciók és válaszok milyensége, illetve összessége

– Az a mód ahogy az emberek egyes csoportjai megoldják a problémáikat

A végletekig leegyszerűsítve tehát: a kultúra nem más, mint az a mód, ahogyan élünk.

Ebből következik, hogy a vadászati kultúra sem más, mint az a mód, ahogyan vadászunk!

A vadászati szakismeret, a vadászat tárgyi eszközei részét képezik a vadászati kultúrának, de a kultúra lényege bennünk, emberekben van. Abban, ahogy gondolkodunk, ahogy másokhoz, illetve a világ dolgaihoz viszonyulunk.

Szakmai ismereteink, eszközeink, szerszámaink, házaink, ruháink, autóink, telefonjaink – jelképesen szólva –, a kultúra testét alkotják. A kultúra lelke az ERKÖLCS, amely mindezek felhasználását, azaz tetteinket vezérli.

Az erkölcs, mint arról már szó volt, normarendszer. A helyes és méltó emberi cselekvés iránytűje. Erkölcs csak az emberi világban létezik. Tehát csak az ember etikai lény. Mert az erkölcsi döntés tudatosságot és szabadságot feltételez. Tudatosan meghozott döntéseink közül azokat a tetteinket nevezhetjük értékesnek és erkölcsösnek, melyek belső és külső békét eredményeznek.

Más szóval: melyek a KÖZ JAVÁT is szolgálják, vagy legalábbis nem okoznak kárt annak.

Minden emberi cselekedetnek van alternatívája. Tehetem ezt, tehetem azt. Erkölcsi milyenségünk tehát döntéseink révén jut kifejezésre, és tetteink által válik mások számára is nyilvánvalóvá.

Minden döntés választási kényszer. Az emberi társadalom fundamentuma az erkölcs, felépítménye a törvény.

A törvény kívülről fenyeget, az erkölcs belülről vezérel.

A törvények betartása az erkölcs minimuma.

Igaza van tehát Sólyomnak, amikor azt állítja, hogy a legjobb törvény sem ér semmit, ha nem támogatja azt az erkölcs.

Érdemes ismét idézni őt (Nimród, 1935. szept. 10)

„A vérbeli vadásznak lelkében van az igaz törvény, amely esetleg tilosat jelez akkor is, amikor az írott törvény szabaddá teszi a pályát.”

A törvény az érdekeket, az erkölcs az értékeket preferálja.

Vannak általános, mindenkire vonatkozó erkölcsi normák (ilyen például a szülők, a nők, a gyermekek, az elesettek fokozott tisztelete és védelme), és vannak bizonyos tevékenységekre vonatkozó erkölcsi normák.

Ez utóbbiakat a SZAKMAI ERKÖLCSÖK foglalják rendszerbe.

A vadászetika a szakmai erkölcsök egyike.

Hordákba szerveződő ősember-elődeink csak úgy maradhattak életben és lehettek eredményesek a vadászat során, ha felelősséget vállaltak egymásért, és ki-ki maradéktalanul igyekezett teljesíteni a reá bízott feladatot. A siker másik előfeltétele az „ellenfél” azaz a VAD maximális tisztelete volt. Nem lélektelen hústömegként kezelték a vadat, hanem érző és intelligens lényként. Olyannyira, hogy gyakran túlvilági erővel, hatalommal is felruházták őket. Nem véletlen, hogy isteneiket is legtöbbször állati alakban láttatták.

Mondák, legendák, népmesék őrzik máig elődeinknek azt a hitét, hogy az állatok misztikus erővel, csodatevő hatalommal rendelkeznek. A totemállatok kultusza bizonyítja, hogy a vadász és a vad, az ember és a természet kapcsolata ősidők óta a tiszteleten alapult, sőt misztikus elemekkel is át- meg át van szőve.

Nos, mai vadászetikánk gyökerei ideáig, a tovatűnt távoli múltba nyúlnak vissza.

Az erkölcs viszonyokat szabályoz. Tehát a vadászetika is.

A két legősibb viszony:

1. A vad és a vadász, illetve

2. A vadász és vadász egymáshoz való viszonya, kapcsolata.

A vadászat, mint ősfoglalkozás, hosszú időn keresztül a létfenntartás alapja volt. Ez a szerepe fokozatosan csökkent, az etikai viszonyok is változtak tehát. A vadászetika felelősségi körei úgy bővültek és tágultak, ahogy a vízbe dobott kő által keltett gyűrűk tágulnak és terjednek.

Ma négy nagy viszonylatot szabályoz a vadászetika:

1. Vad és vadász.

2. Vadász és vadász.

3. Vadászok és nem vadászok, valamint

4. Vadászok és a természet egészének kapcsolatát.

A VAD ÉS A VADÁSZ helyes viszonyát vadgazdálkodási szempontból az a felfogás fejezi ki, miszerint korunk vadásza a vadállományok kertésze. Mert ugyanaz a vadgazda feladata, mint a kertészé:

– a védelemre, segítésére szoruló fajok esetében véd, ápol, erősít (lásd az apróvadat)

– gyomlál (lásd dúvadazás)

– visszametsz (lásd a túlszaporodást)

– Szelektál (lásd a selejtezést)

– Leszüreteli az érett gyümölcsöt (lásd az érett egyedek elejtését).

A sport-, vagy úrvadászok esetében a vad és vadász helyes viszonya az állatok méltóságának elve, a szaktudás elve (pld. lőkészség), az önmérséklet elve,az esélyadás elve és a hagyományőrzés elve betartása által érvényesül (pld. utolsó falat, teríték, trófeakultusz).

A mennyiségi és minőségi rekordhajhászás visszatetsző és erkölcstelen. Mint ahogy az is, mely manapság, sajnos, oly jellemző, hogy fokozatosság helyett mindjárt trófeás nagyvaddal, vagy éppen afrikai szafarival kezdi vadászéletét az új vadász. (Széchenyi csak érettségi után lőhette meg első szarvasát…)

A VADÁSZ – VADÁSZ viszony sokszínű és bonyolult.

Egymásrautaltság, mester és tanítvány viszony, baráti kapcsolatok

jellemzik egyrészről, másrészről azonban a vadászok konkurensei is egymásnak, az egymáshoz való viszonyt féltékenység, irigység, vádaskodás, rágalmazás árnyékolhatja be.

Sajnos, gyakoriak is ezek a megnyilvánulások. Sólyom így sóhajtott fel az egyik cikkében: „Milyen szép is volna a vadászat, ha a résztvevők mindegyike azon volna, hogy a másik jól mulasson.” De, sajnos, gyakran nem így van. Azt is Sólyom írja, hogy „Csodálatos dolog, hogy mikor néhány ember azért szövetkezik egymással, hogy ilyen módon tegye lehetővé a mindennapi gondokból való kikapcsolódást, tehát hogy jól érezze magát, csaknem minden társulatban akadnak olyanok, akik mindent elkövetnek ennek megakadályozására…”

A vadásztársaság, mint a vadász–vadász kapcsolatok megélésének alapvető intézménye ma számos vonatkozásban válságjeleket mutat. Ezek a jelek különösen egyértelműek a vadgazdálkodás szervezése és irányítása, valamint a pénzügyi gazdálkodás területén, hisz a vadásztársasági tagok többsége csak vadászni akar, méghozzá a lehető legolcsóbban és a lehető legnagyobb eredménnyel.

A vadásztársaságok eredetüket és lényegüket tekintve érzelmi, élmény- és érdekközösségek. Az érzelmi közösségi jelleg ma, sajnos, nagyon sok helyen megkérdőjelezhető. Sokkal inkább KÉNYSZERKÖZÖSSÉG ma egy vadásztársaság, mintsem érzelmi. Sok új tagot kényszerből vesznek fel, a különböző szemléletű, műveltségű, anyagi helyzetű emberek kényszerből élnek egymás mellett, a kötelezettségeknek kényszerűen tesznek eleget – és így tovább. Meggyengült az összetartó erő, mert nagyon jelentősek a tagok közötti, szociológiai és etikai különbségek.

Törlésvonalak mentén repedezik sok vadásztársaság. Mert vannak földtulajdonosok és föld nélküliek, gazdagok és szegények, városiak és helybéliek, fiatalok és idősebbek, új vadászok és régiek – s akkor az esetleges politikai nézetkülönbségekről még nem is szóltam.

A vadászterületek haszonbérleti szerződéskötési folyamatait nagyon sokan a vadászat Trianonjaként élték/élik meg. Társaságok szakadnak szét, szűnnek meg, évtizedes vadásztársasági tagságok értek véget. De ezt a Trianont nem külső hatalmak kényszerítették a vadászokra, hanem ők maguk. Minden bomlás, osztódás, területvesztés belülről indult…

Természetesen, voltak, vannak és lesznek is észérvek, szakmai indokok a változtatások mellett. De a változások, változtatások többségét eddig, sajnos, az egyéni érdekek, sérelmek, indulatok és ambíciók motiválták. A közösség és a vad érdekei, bizony, háttérbe szorultak.

Az erkölcsös viselkedés lényegét a legrövidebben talán úgy fogalmazhatjuk meg, hogy megtehetném, de nem teszem meg. Vagy ha még ennél is egyszerűbben akarjuk megfogalmazni az erkölcsös viselkedés lényegét akkor azt mondjuk: soha ne tegyél olyant, amit elítélnél, ha más tenné…

A VADÁSZOK ÉS NEM VADÁSZOK kapcsolata és annak alakulása ugyancsak olyan kérdés, mely döntő módon befolyásolja a vadászat jövőjét. Mi, vadászok hajlamosak vagyunk különleges jogokkal, különleges státusszal felruházni magunkat. Az a tény, hogy fegyverünk van, sokak szemléletét torzítja.

Való igaz, vadásznak lenni kiváltság.

Volt idő, amikor az döntötte el, ki lehet vadász, hogy ki, minek született. Aki arisztokratának született, az egyben vadásznak is született. Aztán a pénz, a tehetősség lett a szortírozás szempontja. Majd, nem is olyan régen, a politikai megbízhatóság. És ma, miközben elvileg bárkiből lehet vadász, a földtulajdon, illetve a jövedelmek, a gazdagság mentén a való élet ismét szelektál.

Látszatra tehát nincs új a nap alatt. Ám, mégis van. És ez a nem vadászó többség, az úgynevezett társadalom egyre erősödő kontrollja a vadászok, a vadászati gyakorlat felett.

Etikai szempontból vizsgálva ezt a helyzetet a következőket kell nekünk, vadászoknak tudomásul venni és jó szívvel elfogadni.

1. Lejárt a dölyfösség ideje, nem vagyunk a terület korlátlan urai.

2. A haza minden négyzetmétere több hasznosítású. Ami nekünk vadászterület, az a gazdának a megélhetését biztosító termőföld, az erdésznek erdővagyon, melyért felelősséggel tarozik, a folyók és tavak a halásznak halgazdaságot jelentenek, a szép táj a turistának túraútvonal, az ornitológusnak madarak élőhelye. Egymás jogainak és érdekeinek elismerése tehát a harmonikus együttműködés alapja.

3. A társadalmi érdeklődést és kontrollt, mely gyakran a sajtó útján nyilvánul meg, nem tekinthetjük gonosz ellenségeskedésnek. Sőt. Miután ezek az észrevételek, illetve bírálatok az esetek túlnyomó többségében a vadászati túlkapásokra, etikátlanságokra reagálnak, segítségként kell értelmeznünk az esetleges kritikákat.

4. Kapcsolatápolás, informálás, beavatás nélkül nem várhatunk megértést és támogatást. A szó jelképes és tényleges értelmében is szélesre kell tárni a vadászközösségek kapuit.

5. A tiszteletet nem kiharcolni, hanem kiérdemelni kell. A mundér becsületét nem a hibák, vétkek, esetleges bűnök tagadásával, hanem a vétkesek, bűnelkövetők kitagadásával kell és lehet csak védeni.

A VADÁSZOK FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA A TERMÉSZET EGÉSZÉÉRT az etikai felelősség legtágabb köre, minden más felelősségi viszony szintézise.

Nem könnyű értelmezni. De nem is lehetetlen. Videcz Ferenc, a neves vadászíró így fogalmazta meg ennek a felelősségnek a lényegét: „A Természet minden élő gyermeke – az egysejtűtől az emberig –, egyenrangú. Ha mégis akad közöttük minőségi különbség, az nem létükből, hanem küldetésükből fakad. A vadász ennek jegyében cselekszik, amikor Natura szolgálójaként nevel, óv, vagy életek sorsáról dönt, s feladatát bevégezvén tisztelettel fejet hajt terítéke előtt.”

Egyszerűbb szavakkal ez azt jelenti, hogy érdekeltek vagyunk a fajgazdagság, a biológiai sokszínűség fenntartásában, ami a természeti stabilitás alapja, hisz a vad és annak élőhelye az egy és oszthatatlan természet része.

De ha már idéztem Videcz Ferencet, essék pár szó a vadászirodalomról is.

Érdemes, sőt kellene olvasni. Valamikor az együtt élő nemzedékek tagjainak beszélgetései által öröklődtek át a tapasztalatok, erkölcsi normák. Manapság, sajnos, keveset beszélgetünk. Az irodalom lehetősége és feladata áthidalni a nemzedékek, sőt az egyes emberek között tátongó szakadékot is.

A vadászirodalom, még nem is olyan régen, fiatalok nemzedékeit indította el a vadásszá válás útján. És aztán a példák és példaképek erejével az igaz vadásszá válás útját is egyengette. Rangos vadászirodalom ma is van, nyújtja is felénk segítő kezét, de egyre kevesebben fogják meg azt.

Erről is beszélni kell/kellene a vadásztársasági közgyűléseken, közösségi rendezvényeken, baráti összejöveteleken. Erkölcsös, felelős vadász ugyanis csak tájékozott, művelt ember lehet, ami egyébként, természetesen, nem féltetlenül magas iskolai végzettséget jelent…

Ma már több mint 60 ezer vadász van hazánkban, és az úgynevezett vadász-könyvek jó ha 1000–1500 példányban jelennek meg. És ezek jelentős része se fogy el. A vadászok jelentős része ma úgy vadászik, hogy szinte semmit se tud a múltról, nagy elődeinkről, hagyományainkról és értékeinkről. De a jelen gondjairól, feladatairól se sokat.

A jövő, a jövőnk érdekében útját kell állnunk annak a folyamatnak, melyet akár bunkósodási folyamatnak is nevezhetünk.

A vadászetika mindenkori állapota, mint egy szakma, egy speciális tevékenységi kör erkölcse, a vadászközösség mindenkori állapotát tükrözi. A közösség ugyanis az erkölcs forrása, őrzője és továbbfejlesztője.

A közösség közös ideák, eszmék, célok, élmények, értékek és érdekek alapján létrejövő kisebb-nagyobb, jellemzően önkéntes, vállaláson alapuló emberi csoportosulás.

A legjellemzőbb és talán legerősebb közösségek a vallási és etnikai közösségek. A vadásztársaságok is közösségek, ámbár, mint arról már szó volt, sok vadásztársaság esetében meggyengült az összetartó erő.

Szerencsére, van ellentétes irányú, pozitív folyamat is. Új közösségek jönnek létre, melyek ereje abban van, hogy NEM KÉNYSZER, hanem az ÖNKÉNTES AKARAT hozza őket létre. A Vadászati Kulturális Egyesület, a Világjáró Vadászok Klubja, a Safari Klub, a Diana Hölgyvadász Klub, a vadászkürt együttesek, a szalonka klubok, a művészeti körök, vadászkutyás közösségek, stb jó példák erre.

Előadásom bevezetéseképpen Sólymot idéztem, és most vele is zárom mondandómat , mert szavai ma talán még aktuálisabbak, mint akkor voltak.

Hiába a legjobb törvény, ha nem támogatja a vadászati etika. Mert a vadászati etika nem egyéb, mint azoknak a megíratlan szabályoknak – azt is mondhatnám: becsületszabályoknak –, összessége, melyek a vadászt kiemelik a hurkolók és lesipuskások nem nemes céhéből, a vadászatot a húsiparból. A vadászati etika – és csakis az! -, teszi lehetővé, hogy a vadászok békességben megférjenek egymással, mert a törvény csak a vadat védi, a vadászt a vadász ellen már nem. (…) Szóval, a vadászati etika a vadászok társadalmában az, ami a társaságban az úri gondolkodás, a hivatalnoknál a kötelességtudás, a közéletben a polgári lelkiismeret, a pénzvilágban a tiszta kéz, a bírónál a hozzáférhetetlenség, a papnál a meggyőződés, a katonánál a makulátlan kardbojt, a kereskedőnél a becsület, az újságírónál a felelősségérzet, az iparosnál a tisztesség, a politikusnál az önzetlenség – mind olyan dolgok, amelyeket törvénnyel rákényszeríteni senkire se lehet, de amelyek nélkül felborulna az egész emberi társadalom.

Amit mondani akartam, az egyébként egyetlen, rövid mondatban is összefoglalható:

Erkölcs nélkül nincs harmónia!

Ezen a szombaton, mondhatnám igen kellemes fotózásban volt részem. Mindig jó a társaság, még tanulni is lehet a csapat tagjaitól, ki mivel és hogyan fotóz. A reggel hatos gyülekező után indultunk is. Mindenki szinte a megszokott társával ment a meghatározott helyekre. Nekünk egy nagyon jó (kedvenc) hely jutott, első itteni képeimet is itt csináltam. Bíztam benne, hogy most sem hagy cserben a vadföld.

Halkan, osonva mentünk az úton, néha meg-meg állva, ahogy a költő is mondja, füleltünk, leskelődtünk. Már látótávolságban a vadföld, láttuk a kint eszegető malacokat és a már hűsölő dámokat. Persze, itt is a legények voltak a lusták.

 Új barátra tettem szert augusztus 13-án. A régi barátomtól sem váltam még meg -de azért fájó szívvel meg kell -, mert nagyon szoros volt, ő volt aki bevezetett egy új világba, ahol megszűnt a tükör. Igen, egy MILC gépről van szó, az új barát is egy MILC, de nem fullframe, újra APS-C Canon R7 bőrben. Sokat olvastam róla, kaptam jótanácsokat is, hasonlítgattam meg minden ami ilyenkor szokott lenni. Tényleg olyan, mint egy szerelem az ifjú koromban, a gyomra görcsbe rándul, izzad a tenyere az embernek a várakozástól. Az első képem…

Mai napon olyan meglepő élményekben volt részem, részünk Jenő barátommal, hogy hirtelen a szavunk is elállt. Láttam már ennél a dagonyánál szinte mindent az elmúlt években. Vadkacsákat, kócsagot, szürke gémet, a vadfajokról nem is tennék említést. De héját, karvalyt csak átrepülve. Galambok, örvös-, vad-, balkáni gerle szinte mindennapos a közép-, kis fakopánccsal, szajkóval együtt. Nyestből sem láttam még ezen a vidéken egy darabot se. Most ez is megdőlt.

Mai nap reggelén nagy meglepetést okozott a tegnapi nagy kócsag, de nagyobb meglepetés volt a nyolc vadkacsa, ahogy úsztak a dagonya vízén.

A Magyar Közlöny 2023. évi 90. számában jelent meg június 22-én a 2023. évi XLIV. törvény egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról. Ebben foglalva jelentek meg az 1996. évi LV. Törvény módosításai is.

A fontosabb pontok között szerepel az éjjellátó eszközök alkalmazásával kapcsolatos módosítás, a vad-gépjármű ütközéseket érintő jogszabályváltozás, illetve a vadkár rendezésével kapcsolatos változás.

A Vtv. 37/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok esetében és előírt időszakban a vadállomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetében – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a vadászati hatóság engedélyével – elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszköz is használható.

(4) A (3) bekezdés szerinti engedélyt a vadászati hatóság akkor adja meg, ha az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszköz használata

a) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében,

b) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok védelme, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében, vagy

c) a közegészség vagy közbiztonság védelmében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából szükséges.” ű

Fontos megjegyezni, hogy az éjjellátó céltávcsövek továbbra is tiltott vadászati eszköznek számítanak, használati lehetőségüket a jövőben a törvény végrehajtási rendelete fogja szabályozni, így az éjjellátó eszközök vadászati alkalmazása a Vhr hatályba lépéséig továbbra is tiltott!

A Vtv. 59. §-t érintő fontosabb változás:

(2) Érvényes vadászjeggyel és a fegyvertartáshoz szükséges érvényes egészségi alkalmasságot tanúsító igazolással rendelkező, de a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy egyéni vadászatot úgy folytathat, ha részére e célra a legalább öt éve érvényes vadászjeggyel és vadászlőfegyver-tartási engedéllyel rendelkező, a vadászterületen vele együtt tartózkodó személy a sörétes- vagy legfeljebb 0.22 kaliberű golyós vadászlőfegyverét engedi át, és a vadászat teljes időtartama alatt a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosítja.

(3) Érvényes vadászjeggyel és a tevékenység szerinti kiegészítő vizsgával rendelkező, de a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy egyéni vadászatot ragadozó madárral, vadászíjjal vagy magyar agárral is folytathat, ha részére a legalább öt éve érvényes vadászjeggyel és ragadozó madárral folytatott vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel és a ragadozó madárral történő vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vadászíjjal folytatott vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, magyar agárral folytatott vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával rendelkező, a vadászterületen vele együtt tartózkodó személy a vadászat teljes időtartama alatt a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosítja.

(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti esetben a vétőképes kiskorú károkozása során a kiskorú felügyeletére köteles gondozójának a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosító személyt kell tekinteni.”

A vadászat lehetősége biztosított a 16. életévet betöltött kiskorúaknak, azonban ezen szabályozás további pontosításokra szorul.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 8. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található közút, továbbá a közút és annak fel- és lehajtója által határolt, valamint a kerítéssel védett közút esetében az úttest és a kerítés közötti, területét. A Vtv. 75/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben.

Jelentős könnyítés a vadászatra jogosultaknak a vad-gépjármű ütközések kárrendezésével kapcsolatban. Előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását a károsult kérésére a jegyző vagy a bíróság rendeli el. (10) Ha a kár felmérése céljából igazságügyi szakértő kerül kirendelésre, akkor az igazságügyi szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról a felmérés időpontja előtt legalább öt nappal igazolható módon értesíti a vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosult az igazságügyi szakértő kárfelmérési eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra a kár tényével és mértékével összefüggésben észrevételt tehet. Ha a vadászatra jogosult képviselője az igazságügyi szakértő értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérés helyszínén, az az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

A módosult törvény 2023. július elsejével lép hatályba, jelenleg a végrehajtási rendelet – és ezzel együtt az abban foglalt további szabályozások – még nem jelent meg.

Már pár vadászat és fegyverbelövés alkalmával volt szerencsém kipróbálni az új hallásvédő eszközöm. Első alkalommal lőtéri körülmények, fegyver belövés. Kicsit tartottam tőle, hisz egy csőbe kell lőni, ami erősíti a hangot, valamint a belöbő fülke ajtaja is csukva van. Bevallom kicsit paráztam az elsütőbillentyű (ravasz) elhúzásánál. Az ISOtunes Sport CALIBER baromi nagy meglepetést okozott. Gyorsan a száraz tények, reklámdumák:

Az Isotunes Sport Caliber hallásvédő füldugó rendkívül könnyű, aktív eszközök Bluetooth-szal.
Kifejezetten vadász- és lövészsportokhoz fejlesztették ki, kicsi és műszakilag kiváló minőségű alternatívát kínálnak a klasszikus fülvédőkkel szemben.
A hirtelen, hangos zajokat, például lövések vagy gépzaj hangjait eltompítja, míg a gyenge környezeti zajokat felerősíti.
Ez lehetővé teszi a kollégákkal való kommunikációt és a megfelelő zajok hallását anélkül, hogy a hallásvédőt le kellene venni.
A készülék izzadtság-, por- és vízálló az IP67 szabvány szerint – ez azt jelenti, hogy az Isotunes Sport Caliber füldugókat átmenetileg vagy akár fél órára akár egy méteres vízbe is el lehet meríteni anélkül, hogy sérülést szenvedne.
Ezenkívül a kompakt füldugók okostelefonhoz vagy más Bluetooth-képes eszközhöz csatlakoztathatók.
A hívások fogadhatók és a zene kiváló hangminőségben hallgatható.
Az Isotunes Sport füldugók zajszűrős mikrofonokkal rendelkeznek, így a hívó fél még zajos környezetben is tisztán hallhatóak.
Praktikus töltődobozban tölthető, amely szállítódobozként egy nadrágzsebben is elfér.
• aktív hallásvédelem
• Bluetooth 5.2 kapcsolat az okostelefonnal való párosításhoz
• izzadtság, por és vízálló az IP67 szerint
• töltés praktikus töltődobozon keresztül
• használati idő akár 13 óra
• SNR értéke 32 dB
A szállítással egy USB töltőkábelt és cserélhető habszivacs és szilikon dugókat kapunk három különböző méretben.

Manapság általánosan elfogadott, hogy a szem- és fülvédőt mindig viselni kell lőtéri körülmények között. Legyen szó vadászatról, versenyzésről vagy csak a lőtéren való bohóckodásról, fontos, hogy érzékeny szerveit megóvja a szükségtelen traumáktól, ha folyamatosan szeretnél hallgatni Korda Gyuri bácsi „Reptér” című számát hazafelé (ne hazudj, mindannyian tudjuk, hogy csinálod). Egyre többen vallják, hogy nem csak verseny, vagy lőtéri körülmények mellett van szükség a hallásunk védelmére. Sokan választottak nagy kaliberű fegyvereket, mert mondván nincs utánkeresés, nincs olyan vad amire nem lenne jó az ürgétől a yetiig. De eljő az idő, mikor a nagy kaliber kezdi elhasználni a használóját. Egyre fájdalmasabb a visszarúgás, de nem akarunk megválni tőle, mert megszoktuk, emlékek fűznek hozzá és még lehetne az okokat sorolni. Ezért teszünk rá egy népies nevén csőszájféket. Kompenzálja a hátrarúgást, de azt vesszük észre magunkon, hogy gyakorlatilag szájról olvasunk… Ismerek sok hivatásost, akik minden mondatnál visszakérdeznek, mert nem hallanak. Közel 40 éve használok „fülest”. Sportban is használtam, vadászatban is használom. Mára már a vezeték nélküli fülhallgatók rendkívül népszerűek lettek, kényelmesebbek is mint a fülvédők. Ez a típus is mint hasonló társai is, gyakran szenvednek néhány alapvető hátránytól. Igaz ez egyén függő, kinek mi a hátrány. Sok vezeték nélküli fülhallgatónak nincs elegendő akkumulátorkapacitása ahhoz, hogy egy egész napos vadászatot, versenyt kibírjon. Vannak ennél a hallásvédelmi eszköznél sokkal kifinomultabb, jobban egyénre szabható változatok is. Az egyik ilyen a magyar fejlesztésű KALIBER aktív zajvédő eszköz. Aki akarja, majd elolvashatja a termék weboldalán. A nagy különbség szinte egy szóban megfogalmazható: egyéni (fül)lenyomat alapján készül, így építik bele az elektronikát. Az ISOtune a különböző adapterekkel, szinte mindenki számára megfelelő, jó illeszkedést biztosít.


ELSŐ BENYOMÁSOK

Az ISOtunes Sport CALIBER vezeték nélküli fülhallgatók egy kis dobozban érkeznek, ami mindent tartalmaz, amire szüksége lehet ahhoz, hogy elérje a sorozatot. A 25 dB-es zajcsökkentés azt jelenti, hogy kényelmesen lőhetünk „közönséges” kaliberekkel, nem szükséges külön kiegészítés. Sajnos nekem nagyon is csak hétköznapi űrméretű fegyvereim vannak, .22 LR; 243 Win. és .308 Win. Hogy miért ez a sor, az most azt hiszem nem érdekes. Mindhárom kaliberrel lőttem lőtéren és vadászaton, valóban kényelmes és nem zavaró a viselete. Vannak pozitúrák, mikor a füles kényelmetlen, hébe hóba előfordult már, hogy fel-, vagy elcsúszott. A 25 dB-es NRR (Noise Reduction Rating kb: zajcsökkentés minősítése) körülbelül 4 dB-lel kevesebb, mint amit a szokásos eldobható habszivacs füldugóktól elvárhatunk.
Kipróbáltam néhány különböző füldugót, hogy megtudjam, melyik működik a legjobban, és azt tapasztaltam, hogy az alap méretű fülcsúcsok passzolnak a legjobban a fülemhez. Ha a mellékeltek közül egyik sem passzol valamilyen okból, jó tudni – legalább is ezt írják róla -, a CALIBER fülhallgatók kompatibilisek az ISOtunes bármely más füldugójával is, amelyek menetes füldugóikkal rendelkeznek.
A CALIBER fülhallgatók használata meglehetősen egyszerű, és nincs szükség külső hardverre. Ha nem szeretnénk ezeket párosítani a telefonunkkal, akkor nem kell, és továbbra is élvezhető az ISOtunes Tactical Sound Control technológiájának előnye, miközben védi a fülét és folytatható tovább a beszélgetés is. Azt tapasztaltam, hogy a hangos beszélgetés vagy akár a saját beszéd is kiélezi a CALIBER beépített mikrofonjának előnyeit. Ez azt jelenti, hogy hangos beszélgetés jön a fülhallgatón keresztül, némi statikussággal, kissé gerjed. Ez nem nagy dolog, mivel egy-két méter távolságra valakitől kiküszöböli ezt a problémát, és a beszéd közben fellépő gerjedés valószínűleg csak jó jele annak, hogy a kelleténél hangosabban beszélsz, ha valaki más is hasonló elektronikus hallásvédőt visel.

TAPASZTALATOK

Az elmúlt néhány cserkelés során kizárólag az ISOtunes Sport CALIBER fülhallgatót használtam hallásvédelmemre, és azt tapasztaltam, hogy amíg kint tartózkodok, szinte bármilyen kaliberrel kényelmesen használható. A csillapítatlan 308-tól egészen a .22LR-ig mindent sokkal elviselhetőbbé tesz ez az elektronikus hallásvédő, és ha a következő sávból érkező lövések zavarnának, az ISOtunes Sport CALIBER fülhallgatók 3 különböző szintű külső zajt is tud kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha éppen meccsen vagy, és továbbra is hallani szeretnéd a főnököd, megteheted. Ha egyedül vagy, és csendesebb élményre vágysz, ez is egy lehetőség. Akárhogy is, ezek a fülhallgatók által a fülembe csapódó zajt a biztonságos 85 dB-re korlátozzák, így nem kell attól tartania, hogy akár egy koncerten is az első sorban túl hangosan hallod a zenét.

Tartóssági/vízállósági tesztek

Az ISOtunes Sport CALIBER fülhallgatók IP67-es védelemmel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy (elméletileg) teljesen zárt a külső portól, és alkalmasak bizonyos mennyiségű vízzel való kitettségnek is ellenállni. Nem mertem kipróbálni, pedig úgy lett volna tökéletes a teszt, de elhiszem. Esőben jól működik 🙂
Röviden, az ISOtunes Sport CALIBER fülhallgató kemény, mint a szög, és biztos vagyok benne, hogy ezek a könnyű füldugók ellenállnak a nagy igénybevételnek, és még az alkalmankénti úszásnak is. Azok, akik nyáron izzadnak a fegyverrel szemben, biztosak lehetnek abban, hogy nem tesznek tönkre hallásvédelmét, ha úgy döntenek, hogy ezt a kétségkívül kényelmesebb fülhallgatót viselik a fül védelmére.

ELŐNYÖK/HÁTRÁNYOK ÉS UTOLSÓ GONDOLATOK

Amit nem szeretek

Előbb hárítsuk el a rossz hírt. Ezek a füldugók még mindig elmaradnak a többi hasonló típusú fülhallgatótól – beltéri kínálatban nem a legjobb viselet. A megnövekedett nyomás és zúgás ami beltéri használatban tapasztalható, nem igazán nyerő. Az ilyen és hasonló helyzetekre maradjon inkább a füles, ami nem csak a fül lyukat védi, hanem az egész fület. Másodszor, úgy tapasztaltam, hogy ezeken a fülhallgatókon nem a legjobb a mikrofon minősége – igaz nem is erre készültek, de egyszer-egyszer maradhat -. Többször is megpróbálkoztam telefonhívással az ISOtunes Sport CALIBER fülhallgatóval, és összehasonlítva a telefonhívásokra szánt Bluetooth fülhallgatókkal (MI Air Bud), azt tapasztaltam, hogy a másik oldalon lévő fél nehezen hallottak a beépített mikrofonokon keresztül. A bejövő hangminőség elég jó volt számomra, bár a 85 dB-es határ mellett egyes hívók túl halknak találhatják.
Ez némileg megbocsátható, mivel nem tervezek telefonhívásokat fogadni a lőtéren, és az emberek általában úgyis leteszik a telefont, miután lövéseket kezdenek hallani a háttérben. Hatalmas pozitívum lenne azonban, ha ezek egy jobb, magasabb hívásminőségre képes mikrofont tartalmaznának, és valóban univerzális hallásvédő párrá változnának.

Amit szeretek

Kezdetnek tetszik, hogy az ISOtunes Sport fülhallgatók nem tartalmaznak szabadalmaztatott alkalmazást, amely extra funkciókat nyithat meg. Minden, amire szükségünk lehet a CALIBER fülhallgatók vezérléséhez és beállításához, már bele van építve magába ebbe a dizájnba, és használható iPhone vagy Android készülékével. Azt is nagyon szeretem, hogy az ISOtunes sokféle méretű és típusú füldugó egységet tartalmaz a különböző felhasználók számára, hogy kipróbálhassák a legjobb illeszkedést.
Végül, szeretem az akkumulátor élettartamát. Az általam tesztelt pár 13 órás barangolás használat és az 500 mAh-s tok belsejében elhelyezett további két töltésnek köszönhetően egy teljes napos használatra is készen áll.