2018. 06. 23.

Alma a fa alatt

Majdnem így is lett, de jelenleg még csak a virágzás fázisában tartunk. Nem is baj… Ismét meglátogattuk Tóni bácsit, nagy örömünkre. Az egész almás erre a napra a miénk volt. Hogy ki, illetve kik is a miénk? Laci, Gyuri, Zoli – a fő szervezőnk – és természetesen én. Tóni bácsi elmondta mi merre található, ketté váltunk és elkezdtük keresgélni az őzeket. Annyit tudtunk, hogy van bent a kertben néhány jó bak, az előző heti vadászaton nem is estek nagyok, miénk lehet az érdem ha sikerül “terítékre hoznunk”. A párok viszonylag gyorsan szerveződtek, öregek fiatalok. Lacival nem a fiatal csapatot erősítettük… sajnos…. Mi az élet dolgairól beszélgettünk, a nagy utazásunkról fjallravenklasszikus.blogspot.hu/, ami egyre közelebb jön, de mi is kezdünk közeledni a feladathoz. A lényeg, hogy nem csúsztunk és nem is másztunk a néhol térdig érő gazban, fűben, mint egyesek 🙂 . Mi ezzel voltunk elfoglalva talán ezért is sikerült őzeket, szarvasokat fotóznunk, míg Gyuriék…hááát nem jártak ekkora sikerrel. Ők a “gigakanbakra” hajtottak. Fantasztikus volt a délelőtt, sikerült azért egy gombnyársas bakot megörökítenem, talán egyszer lőni is, no és persze a szarvasok. Nagy élmény volt a két tehén az almásban.

Hozzászólna?

Írja a dobozba véleményét, majd kattintson a "Mehet!" gombra.

Be kell jelentkeznie a hozzászóláshoz!



info@nagyvadfotozas.hu