2014. 03. 24.

Az új Ptk.

2014 március 15 -től változott a Ptk. Sok híresztelés jelent meg a sajtófotózással kapcsolatos változásokról, hogy hazánk lesz az egyik olyan ország, ahol nem lehet lefényképezni senkit se. Gyakorlatilag nem is változott semmi sem, csak a bírói gyakorlatot fektették le a kódexbe. A KIM közleményben reagált a híresztelésekre:

“Az újonnan hatályba lépett kódex csak pontosítja a képmáshoz való jogok megsértésének korábbi Ptk. szerinti megfogalmazását. A korábbi szabályozás szerint “a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés”.  A “bármiféle visszaélés” fordulatot a bírói gyakorlat régóta úgy értelmezi, hogy abba a képmás, hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is beletartozik, és nem csak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal.  Az új Polgári Törvénykönyv  vonatkozó rendelkezései ezt a bírói gyakorlatot hivatottak törvényi szinten rögzíteni.  Az új kódex személyiségi jogokra vonatkozó részének szerzője Székely László, az alapvető jogok jelenlegi biztosa volt. A korábbi miniszteri biztos korábban már több olyan szakmai fórumon is képviseltette magát, ahol a szakma képviselői lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére és megvitatására.

A képmás, hangfelvétel elkészítése akkor jogszerű, ha az érintett hozzájárult, ám ez a hozzájárulás nincs alakisághoz kötve az új Ptk. szerint, történhet ráutaló magatartással is. Az új Ptk. kodifikálja azt a bírói gyakorlatot is, mely szerint nem csupán nyilvános közéleti szereplés, hanem tömegfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala, felhasználása is olyan magatartás, amelynek jogszerűsége nem feltételezi az érintettek hozzájárulását. A tömeg fogalmát az új Ptk. nem definiálja, a bírói gyakorlat szerint tömegfelvételnek számít, ha az ábrázolás módja nem egyéni, az egyes résztvevők nem elkülönülten jelennek meg a felvételen, hanem tömegként. Nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán azonban a bírói gyakorlat értelmében sincs lehetőség arra, hogy a felvétel a tömegből külön is kiemelve, egyéniesítve mutasson be egy-egy résztvevőt a hozzájárulása nélkül.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy téves az az állítás, amely szerint „…ha valaki belesétál a képünkbe, miközben fotózunk, akkor lényegében mi sértünk vele törvényt”, ugyanis az akaratlan, vétlen magatartást a polgári jog nem szankcionálja.”

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)

Hozzászólna?

Írja a dobozba véleményét, majd kattintson a "Mehet!" gombra.

*
To prove you're a person (not a spam script), type the security word shown in the picture. Click on the picture to hear an audio file of the word.
Anti-spam image



info@nagyvadfotozas.hu